Nem gaz, méhlegelő– ezzel a felirattal jelentek meg kerek, sárga táblák idén tavasszal több budapesti zöldfelületen azt hirdetve, hogy a szokatlanul magasra nőtt fű nem elhanyagolt gaztenger, hanem a főváros „vadvirágos rét programjának” része. A nyugat-európai nagyvárosokban nagy hagyománya van a városi méhészet témájának, így Londonban, Amszterdamban, Koppenhágában, Oslóban, Berlinben, Hamburgban, Stockholmban, Helsinkiben, Münchenben vagy Bécsben teljesen természetes dolognak számít, hogy vadvirágos méhlegelőket alakítanak ki.
– Az ötlet régóta része a magyar valóságnak is, korábban a XII., a III. és a VIII. kerület is hirdetett ilyen programokat, a megyei jogú városok közül pedig Székesfehérvár és Veszprém emelhető ki, mint magyarországi úttörő – tudtuk meg Bardóczi Sándor főtájépítésztől.
Az elmúlt hetekben azonban hideget és meleget egyaránt kapott a főváros kezdeményezése: nemcsak a helyi lakosság egy része értetlenkedik, hanem politikai szintre is emelkedett a téma, a méhlegelőket a jobb- és a baloldal harcaként igyekeznek beállítani.
• Mik az érvek a méhlegelők ellen?
• Mik azok, amelyeken még a kezdeményezők is változtatnának?
• Miért fontos az akció?
A teljes cikket a Magyar Hang június 11-én megjelent 2021/24. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
