„A diákok nem antiszemiták, de nagy a tudatlanság”

Többnyire nem elutasítók a magyar diákok és tanárok a zsidó- és roma identitás-foglalkozásokkal szemben, mégsem mindig könnyű bejutni ilyen programokkal az iskolákba, főleg vidéken. A pedagógusok túlterheltek, az iskoláknak pedig gyakran hosszas procedúrával jár, hogy engedélyeztessenek egy intézményen kívülről érkező programot.

Sokszor már az is döbbenetet vált ki, hogy körberakjuk a székeket az osztályteremben, és lehet beszélgetni, kérdéseket feltenni. Gyakran kapunk olyan visszajelzéseket, amelyek nem a zsidósággal kapcsolatosak, hanem például azzal, mennyire jónak találták a diákok, hogy meghallgatták a véleményüket, és hogy szabad volt beszélgetni olyan dolgokról, amelyekről korábban talán úgy gondolták, inkább hallgatni kell róluk – meséli a zsidóidentitás-foglalkozásokról Dés Júlia, a Haver Alapítvány vezetője. Az alapítvány maga fejlesztette ki az interaktív foglakozások módszertanát. Fiatal, lehetőleg kortárs önkéntesekkel érkeznek az iskolákba, akiknek van valamilyen kötődése a zsidósághoz, így személyes történeteikkel is tudnak dolgozni. A foglalkozások elején sorra veszik a zsidósággal kapcsolatos sztereotípiákat, amelyekről általában kiderül, hogy ezeket a diákok többsége is valósnak véli.

• Miként hangozhat az el egy foglalkozást érintően, hogy „ide zsidók nem jönnek”?
• Milyen a helyzete az Uccu Alapítványnak, akik roma identitás témában tartanak iskolai foglalkozásokat?

A teljes cikket a Magyar Hang június 18-án megjelent 2021/25. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!