EU 2022

A melegellenesre áthangolt pedofiltörvénnyel Orbán Viktor nemcsak a hazai közéletet tematizálta, de a Magyarország és az Európai Unió közötti feszültséget is sikerült új szintre emelnie. Hogy ez nem valamiféle nem várt mellékhatása a törvénynek, azt jól mutatják azok a nyugati lapokban megjelent fizetett hirdetések, amelyekben a magyar kormány azt igyekszik elmagyarázni, hogyan is képzeli el az unió jövőjét a mindenkit kioktató „liberálisokkal” szemben. (A hirdetés többek között annak az Európai Parlamentnek a radikális reformját követeli a demokrácia elvére hivatkozva, amely az EU legdemokratikusabb intézménye, hiszen tagjait közvetlenül választják az uniós polgárok.) Nem kell tehát különösebb jóstehetség annak megállapításához, hogy az unió, illetve a hozzá való viszonyunk a 2022-es választási kampány egyik fontos témája lesz. Ráadásul a 2022-es magyarországi választás eredményének ezúttal valóban közvetlen hatása lehet az Európai Unió jövőjére.

Nem mintha Orbán Viktor olyan korszakos jelentőségű európai politikus lenne, akinek az EU irányáról szőtt tervei a kontinens sorsát dönthetik el. Sokkal inkább arról van szó, hogy az unió egyre több meghatározó súlyú tagállama kezdi felismerni: előbb-utóbb választ kell adniuk arra a kihívásra, amit a Magyarország és Lengyelország által képviselt illiberális út jelent a közösség egésze számára.

• „Hiába mondhatjuk, hogy a 2022-es választás egyik legfőbb tétje hazánk uniós jövője, ettől még ez a kérdés nem fogja érdemben befolyásolni a választás eredményét.”

Miért gondolja ezt Pápay György? Kiderül a teljes cikkből, melyet a Magyar Hang július 2-án megjelent 2021/27. számában találhat meg (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!