Dugig van Afganisztán föld alatt rejtőző ércekkel

Dugig van Afganisztán föld alatt rejtőző ércekkel

Afgán bányászok (Fotó: Philip Poupin/Global Witness)

Az afgán gazdaság legismertebb exportcikke az ópium, pedig az ország közel-keleti olajhatalmakkal összemérhető gazdagságra tehetne szert a föld alatt rejtőző ércek kitermelésével. Dugig vannak ugyanis lítiummal, kadmiummal és sok más nyersanyaggal, amelyek nélkül elképzelhetetlen a modern elektronika és legfőképpen az akkumulátorgyártás. A tálibok azonban képtelenek ehhez hozzájutni, sem tudásuk, sem technológiájuk nincs hozzá. A kínaiaknak és az oroszoknak viszont van, és ők – hasonlóan minden nagyhatalomhoz – híresek az „önzetlen” segítségnyújtásról.

Könnyen lehet, hogy ha pár év múlva kínai mobiltelefont vásárolunk, abban Afganisztánból származó nyersanyagokból készített alkatrészek fognak üzemelni. Ezzel pedig a tálibokat juttatjuk dollárbevételekhez – amelyek összege az ő mércéjükkel mérve hatalmas lesz, bár közel sem akkora, mint a most az ellenőrzésük alá került ércvagyon értéke alapján várható lenne.

A geopolitika és a történelem igazságtalanságainak egyik legfájóbb lenyomata, amikor a világ legszegényebb országai rendelkeznek olyan természeti vagyonnal, amelynek kiaknázására semmiféle kapacitással nem bírnak.

• Mit jelent az ásványkincsek átka?
• Miért nem férnek hozzá a föld alatt rejtőző ércekhez a tálibok?
• Kik és hogyan gazdagodhatnak meg az afgán természeti vagyonból?

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 3-án megjelent 2021/36. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!