Revíziós gyógylegendáink

Számos makacs tévhit él a köztudatban történelmünkkel, közelmúltunkkal kapcsolatban (is) – elég, ha a „rózsadombi paktum”-ra gondolunk. Külön kategóriát képeznek a revíziós legendák; ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.

A Szovjetunió, Gorbacsov bérbe adja Magyarországnak Kárpátalját

Gorbacsov már meg is egyezett Grósz Károllyal – „a hírt” 1988 tavaszán még gimnáziumi diákként egy kiránduláson vendéglátóinktól hallottam. „Kárpátalja kibérlését” sem én, sem osztálytársaim nem nagyon akarták elhinni, ellenben a felnőttek szinte kész tényként beszéltek róla. Nyilván arra is meglett volna a válasz, hogy miért nem sikerült, de az idő gyorsan elsodorta a kérdést. A revízióval, a revízió lehetőségével kapcsolatos híreszteléseknek egyébként kisebb része foglalkozik a jövővel. Sokkal gyakoribbak a múlttal kapcsolatos beszámolók, amelyeknek két rendszeresen ismétlődő alapvonása van. Maga a pozitív közlés („vissza akarta adni”, vagy „visszakaptuk volna”) és az azt kísérő végzetszerű fordulat, amelynek a lényege minden esetben, hogy a magyar politikusok (kommunisták vagy „küldött emberek”, mint Antall József) visszautasították az ölünkbe pottyanó csodát. Fedezetet nyújt a pletykának, ha „nagyember” terjeszti, esetleg összefüggéséből kiragadott beszélgetésrészletre vagy csupán általa ismert hiteles forrásra támaszkodva.

• Hruscsov 1964 nyarán felvetette Kádár Jánosnak, hogy visszaadná nekünk a túlnyomórészt magyarok lakta Beregszászt és környékét?
• Az akkor már túlnyomórészt románok lakta Erdélyt 1971-ben visszakaphattuk volna, hiszen Brezsnyev „erre utasította” a Nyugattal kokettáló Ceausescut és a megbízható Kádárt?
• Nem csupán bérbe vehette volna, de örökre meg is szerezhette volna az Antall-kormány 1991-ben Kárpátalját?