Elérték a fizika egyik Szent Grálját, vagy egyszerű csalás történt?

Elérték a fizika egyik Szent Grálját, vagy egyszerű csalás történt?

Ranga Dias, aki azt állítja, hogy elérte a szobahőmérsékletű szupravezetést (Fotó: Adam Fenster/University of Rochester)

Egy évvel ezelőtt jelentette be néhány fizikus, hogy elérték a fizika egyik Szent Grálját, a szobahőmérsékleten működő szupravezetést. A lehetőségek végtelennek tűntek akkor, a veszteségmentes távvezetékektől a hűtést nem igénylő, MRI-gépekben és maglev vonatokban működő elektromágnesekig. Aztán jöttek a kétségek, a kísérletet senkinek sem sikerült megismételni, és mára nagyon úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben. De a vita hátterében az igazság keresésénél sokkal erősebb a személyes ellenségeskedés.

Az ellenállás egy csomó mindent elront az elektromos rendszerekben. Az elektromosságot vezető anyagok részecskéi kisebb-nagyobb mértékben akadályozzák az áramot, így az elektronok áramlása során csökken az áramerősség. Ezt csak folyamatos energiabefektetéssel lehet fenntartani, ami rontja a hatékonyságot. Minthogy az ellenállás negatívan függ a hőmérséklettől (melegben nagyobb, hidegben kisebb), ezért ha lehűtjük a vezetőt, csökken az ellenállása. Ez minden vezető anyagra igaz, de a szokványos vezetők ellenállása még az abszolút nulla fok (0 kelvin, vagyis –273 Celsius-fok) közelében sem válik nullává.

Vannak azonban olyan különleges anyagok, ezeket nevezzük szupravezetőknek, amelyek ellenállása egy adott kritikus hőmérséklet alatt hirtelen gyakorlatilag nullára csökken. Ez a kritikus hőmérséklet még mindig nagyon alacsony, általában –200 Celsius-foknál is alacsonyabb, de legalább elérhető. A kritikus hőmérséklet alatt a szupravezetőkből épített áramkörben gyakorlatilag akadály nélkül folyik az áram. Ezt ma is számos nélkülözhetetlen eszközben, például a mágneses rezonancián alapuló képalkotásban (az MRI-ben) használják, ahol ilyen szupravezetőkből építik az irdatlanul erős elektromágneseket, amelyek mágneses tere átvilágítja az emberi testet.

Csakhogy hiába folyamatos az egyre magasabb hőmérsékleten működő szupravezetők kutatása, ezek még mindig nagyon hideget igényelnek. Így az őket használó berendezéseket folyékony nitrogénnel kell hűteni. Ez nagyon drága és bonyolult, ezért sok lehetséges alkalmazás hosszú évtizedek óta késik, és nem tudni, hogy mikor valósulhat meg a gyakorlatban. Pedig ötletből nincs hiány. Szupravezetőket használnának a mainál sokkal hatékonyabb akkumulátorok, elektromotorok, erőművek, vezetékek, mágneses lebegtetésű (maglev) vonatok, transzformátorok gyártására. Minthogy a szupravezetés rákfenéje a szörnyű hideg, ha valaki rájönne, hogyan lehet hűtés nélkül (szobahőmérsékleten) is szupravezetésre bírni az anyagot, az forradalmi lenne – és a szabadalmaztatót dúsgazdaggá tenné. Tavaly októberben úgy tűnt, hogy megtörtént az áttörés. A Ranga Dias vezette, az amerikai Rochester Egyetemen dolgozó kutatócsoport a Nature-ben közölte, hogy sikeresen bírták szupravezetésre a szén-kénhidridet szobahőmérsékleten. 

Erről is olvashat a cikkben:
• Az egyik lehetetlen feltételt lecserélték egy legalább olyan nehezen megvalósíthatóra
• Az elmúlt évben senkinek sem sikerült megismételni Diasék kísérletét
• Több furcsaság is van, ami csalásra utal

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Címkék: szupravezetés