Erőteljes politikai lépésre szánták el magukat a boszniai szerbek, akik most új alkotmánnyal erősítenék meg a boszniai Szerb Köztársaság hatásköreit. Történik mindez akkor, amikor a boszniai szerb entitás, Banja Luka és Szarajevó viszonya mélyponton van, köszönhetően az egyre ellenségesebb retorikai szólamoknak. Így mostanra egyre többen vetik fel, hogy a boszniai szerbek függetlenedési törekvései katasztrófához vezethetnek, különösen ha a nagyhatalmak megint hagyják, hogy az itt élő népek maguk közt játsszák le a meccseiket.
Hogy az 1995-ös daytoni szerződéssel létrejött államalakulat nem túl életképes, azt persze már jó ideje láthatja a világ. A Szerb Köztársaságból és a Bosnyák–Horvát Föderációból álló ország még adminisztratív értelemben sem működik megfelelően. Míg az előbbi entitás egységet mutat saját kormánnyal és elnökkel, addig az utóbbi tíz kantonra oszlik, amelyeknek még külön miniszterelnökeik is vannak. Elvileg ezek felett (de inkább mellett) áll a boszniai kormány és a háromfős elnökség, amely egy szerb, egy bosnyák és egy horvát tagból áll. És hogy a képlet még ennél is bonyolultabb legyen, elég a térképre nézni: a Szerb Köztársaság patkóként fogja körbe a bosnyák–horvát entitást, ami cseppet sem könnyíti meg a három nép mindennapjait.
• Mit akarnak a boszniai szerbek az új alkotmánnyal?
• Mit akarnak az amerikaiak és az oroszok?
A teljes cikket a Magyar Hang november 26-án megjelent 2021/48. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
