Kell tartanunk a Kárpátok legfiatalabb vulkánjától?

A Csomád a Kárpátok legfiatalabb vulkánja, hiszen kevesebb mint 30 ezer év telt el az utolsó kitörése óta. Az utóbbi években újra és újra szenzációs(nak tűnő) hírek röppennek fel róla, amelyekből akár arra is következtethetnénk, hogy bármikor újra kitörhet. Erre gyakorlatilag alig van esély, ám a Csomád ettől még rendkívül fontos hegy, amit a róla szóló, januárban megjelenő vulkanológiai-geológiai-ősföldrajzi tanulmánykötet is bizonyít.

A Csomád (helyi földrajzi elnevezéssel Csomád-Büdös hegycsoport) a Keleti-Kárpátok része, Kovászna és Hargita megye határán, a Csíki-medence, a Torjai- és Bodoki-hegység által közrefogott térségben. Vulkanológiai és geológiai szempontból a Kárpátok legérdekesebb tagjai közé tartozik, hiszen a legtöbb itteni vulkanikus hegységgel ellentétben a tűzhányó aktivitása nem évmilliókkal ezelőtt, hanem csak néhány tízezer évvel ezelőtt fejeződött be. Karátson Dávid, a hamarosan a Springer kiadónál megjelenő, angol nyelvű „Ciomadul (Csomád), The Youngest Volcano in the Carpathians [A Csomád, a Kárpátok legfiatalabb vulkánja]” című kötet első szerkesztője szerint így a közeljövőben szinte kizárt a vulkánkitörés.

– A Dél-Hargita dél felé haladva egyre fiatalodik: az északabbra eső vulkánok több millió éve, a délebbiek egykét millió éve törtek ki utoljára, a Csomád utolsó kitörése pedig csak a jégkor (pleisztocén) végén volt – mondja Karátson Dávid egyetemi tanár, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék vezetője. – A Csomád fiatalos formakincse már egyetemista koromban megragadott, sőt már a sorkatonai szolgálatom után, az 1980-as években tettünk biciklitúrákat a hegy szerpentinjein.

• Mit tudunk a Csomád földtörténeti múltjáról?
• Milyen szerepe van a Szent Anna-tónak a vulkanológiai kutatásokban?
• Mit tudunk valójában a Csomád esetleges jövőbeli kitöréséről?