Önbecsapás vagy rákkutatás?

Egy nemzetközi kutatócsoport ötven, rákgyógyításban fontos eredményeket hozó kísérletet próbált megismételni, de a felüknél nem sikerült ugyanolyan eredménnyel elvégezni a vizsgálatot. Márpedig csak az a kísérlet ér valamit, amit mások reprodukálni tudnak. Az ellenőrző tudósok szerint a megismételhetetlen kísérletek csak arra jók, hogy magunkat áltassuk a látszólagos sikerekkel. Az eredeti eredményeket közlő kollégáik természetesen más véleményen vannak.

Mielőtt rátérnénk az aktuális felfedezésre, bevezetőül érdemes áttekintenünk a tudományos kísérletezés mikéntjét. A kísérleteket a kutatók azért végzik el, hogy egy-egy hatás, anyag, kezelés, tulajdonság specifi kus hatását ki tudják mutatni (vagy cáfolni tudják). Amikor például a laboratóriumban beállítanak egy kísérletet, akkor lehetőleg minden körülményt igyekeznek ellenőrzésük alatt tartani, kizárva ezzel, hogy az eredményt, amit a kísérlet végén kapnak, valami olyan hatás okozza, amire esetleg nem is gondolnak, és ezzel a vizsgálat tárgyának (például egy új gyógyszernek) félreértelmezzék a hatását.

• Miért fordul elő, hogy egy kísérlet megismételhetetlen?
• Hogyan végezték az ismétlő kísérleteket?
• Milyen következményei vannak a tömeges tévedéseknek?