Újra a hatóság célkeresztjébe kerültek egyes Klenáncz-mézek

Az elmúlt hetekben újabb mézbotrány borzolta a kedélyeket, a hatóságok célkeresztjébe pedig egy jól ismert visszaeső, a CBA-üzletekben is érdekelt Klenáncz József került. Még tavaly novemberben derült ki, hogy a legnagyobb belföldi mézkiszerelőnek tartott vállalkozó által akácmézként és akácmézáron forgalmazott termék az összetétele alapján nem érdemli meg ezt a nevet.

A termékeket a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete – amely különböző szempontok mentén, folyamatosan vizsgálja a magyar áruházláncok polcain lévő mézeket – és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület jelzése alapján kezdte el vizsgálni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A két szervezet laboratóriumi vizsgálatokra hivatkozva állította, hogy míg az akácmézben a tudományos kutatások és a szakmai tapasztalatok szerint legalább 1,4 a gyümölcscukor és a szőlőcukor hányadosa, addig a Klenáncz-féle termékeknél ez csak 1,2 körüli volt. – Ez nagyon alacsony számnak számít – mondta lapunknak Brunner Ferenc, a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete elnöke, aki azt is elárulta, hogy különböző tételeket vizsgáltak be, de ezek egyike sem érte el azt a gyümölcscukor-szőlőcukor arányt, hogy akácméznek lehessen nevezni őket. Miután az akácméz ára 50–100 százalékkal magasabb, mint az egyéb mézeké, a szervezetek úgy vélték, a Klenáncz terméke ily módon olcsóbban tudott bejutni a boltok polcaira, miközben megkárosította a fogyasztókat.

• Mi a legnagyobb gond a mézhamisítványokkal?
• Működtetnek-e saját minőségellenőrző rendszert az áruházláncok?
• Előfordult-e már, hogy egy beszállítót végleg kizártak a beszerzési körből?

A teljes cikket a Magyar Hang január 14-én megjelent 2022/3. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!