Az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszió az élet sok aspektusát ellehetetlenítette Ukrajnában, de az oroszok is sok kárt szenvednek a nemzetközi szankciók miatt. A tudomány sem vonhatja ki magát ez alól. Legyenek az ukrán kutatók akár az Antarktiszon, akár egy harkivi óvóhelyen, normális munkát aligha tudnak végezni. De orosz kollégáik élete is egyre nehezebb lesz, különösen azoké a kiemelkedő szakembereké, akiknek esélyük van (volt eddig) nemzetközi együttműködésekben részt venni.
A Szovjetunió szétesése után Oroszország magáévá nyilvánította az összes volt szovjet sarkkutató-állomást az Antarktiszon. Így az ukrán sarkkutatók munkahely nélkül maradtak, hiába szerették volna az egyik szovjet állomást tovább üzemeltetni. Nemzetközi mozgalom indult az ukrán sarkkutatás életben tartása érdekében, és az Egyesült Királyság felajánlotta Ukrajnának 1 fontért az addig általuk üzemeltetett Faraday sarkkutató állomást, az Antarktisz Graham-föld nevű kinyúló félszigetének csúcsánál lévő, 800 méter hosszú Galindez-szigeten, Kijevtől 15 ezer kilométerre.
Az ukrán zászlót 1996-ban vonták fel az ukrán tudományos akadémia első elnökéről, a mineralógus Volodimir Vernadszkijról elnevezett Verdanszkij-állomáson, és azóta folyamatosan lakják az ukrán sarkkutatók. A legénység legújabb turnusa január végén hagyta el hajóval Odessza kikötőjét. Jelenleg a 12 ukrán sarkkutató kétségbeesetten figyeli a napi 24 órában üzemelő tévét, amelyen az ukrán műholdas adást nézik, ha éppen nem havazódik be annyira a parabolaantenna, hogy teljesen elvágja őket a külvilággal fenntartott egyetlen összeköttetésüket jelentő műholdas kapcsolattól.
• Mire számíthatnak az elmenekült ukrán kutatók?
• Mely tudományterületeken a legszorosabb az együttműködés Oroszországgal?
• Mihez kezdenek ebben a helyzetben az orosz kutatók?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
