Még, még, még – adta ki az utasítást Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új épülete megnyitóján, május 22-én a Városligetben. A hurráoptimizmus a Liget-projekt folytatását ígéri, a kormányfő szerint ugyanis a választók felhatalmazást adtak a gigaberuházás befejezésére. A múzeumi negyed koncepcióját 2011-ben ismerhettük meg, az akkor még 10 milliárd forintos költségvetéssel megálmodott program mára 300 milliárd fölé kúszott úgy, hogy a legdrágább – az első kapavágás előtt is több mint 70 milliárdra becsült – épület, a Magyar Nemzeti Galéria japán sztárépítészek tervezte, hatalmas pagodája még csak papíron létezik.
A Liget-projekt akár hungarikumnak is tűnhet, akad azonban komoly vetélytársa, méghozzá váratlan helyen. A norvég főváros „múzeumi negyede” a késedelmek, a látványos drágulás és a sorozatos botrányok terén is felveszi a versenyt a Városligettel.
Oslóban 2020 óta – sok egyéb mellett – három nagy kulturális beruházás készült el, két éve adták át a Deichman könyvtár, tavaly a Munch, idén pedig a Nemzeti Múzeum új épületeit, a három projektre átszámítva összesen közel 450 milliárd forintot költöttek. Ha ehhez hozzáadjuk még az elkészült létesítmények méretét és jelentőségét, akkor úgy tűnik, Oslo rácáfol a magyar kormányfőre: az Orbán Viktor által előszeretettel emlegetett „Európa legnagyobb kulturális beruházását” nem Budapesten találjuk.
• Hogyan reagált a norvég nemzeti múzeum igazgatója arra, hogy csúsznak a beruházások?
• Hová tűnt Edvard Munch világhírű festménye, A sikoly?
• Mi az az egykori konténerkikötőben, ami éppen olyan, mint egy könyvekből álló, épp felborulni készülő halom?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
