Továbbra sem furkálhatunk tetszés szerint kutakat

A múlt héten fogadta el az Országgyűlés azt a törvénycsomagot, amely arról híresült el, hogy vármegyékké nevezte át a megyéket. Ebbe a salátatörvénybe az utolsó pillanatban belekerült egy olyan javaslat is, amelyik alaposan átszabta volna a háztartások által létesített kutak szabályozását. A javaslat végül kimaradt a szavazásra bocsátott csomagból, de mivel nem először kísérelte meg a kormány, hogy lazítson a háztartások által fúrt kutak koordinációján, elképzelhető, hogy a változás ellen tiltakozó szakmai szervezetek csupán a csatát nyerték meg, az ország felszín alatti vizeinek felelős használatáért vívott háború még nem ért véget.

A Magyarország vízkészleteiért aggódó szakmai szervezetek nemrégiben egységesen emelték fel a hangjukat egy törvényjavaslat ellen, amelyik lehetővé tette volna, hogy szinte bármelyik háztartás engedélyeztetés nélkül létesítsen kutat a telkén saját használatra. Ráadásul ezeket a hatóságok nem is ellenőrizhették volna. A terv az volt, hogy a javaslatot a vármegyékről szóló törvénycsomagban szavazza meg a parlament, ám ez az utolsó pillanatban mégis kikerült a dokumentumból.

Hogy mi lehetett az oka a javaslat visszavonásának, arról a szakmai szervezeteknek is megoszlik a véleménye. Van, aki úgy gondolja, hogy elsősorban közegészségügyi okai lehettek a visszakozásnak. A törvény szerint az engedély nélkül létesíthető kutak alapvetően háztartási vízigény kielégítésére szolgáltak volna, és legfeljebb az első vízzáró rétegig érhettek volna le. Magyarán a talajvizet használhatták volna. Csakhogy a talajvíz Magyarország szinte teljes területén olyan minőségű, hogy ivóvízként vagy más háztartási célra csak nagy kockázat mellett használható. Erről azonban a lakosság egy részét nem könnyű meggyőzni, ezért félő, hogy hatalmas egészségügyi kockázatot jelentett volna, ha az állam ily módon ösztönözte volna az embereket a talajvíz használatára.