A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott matematika határok nélkül című konferenciájának sztárja egyértelműen Sir Konsztantyin Novoszjolov, a Manchesteri Egyetem professzora volt, aki 2010-ben (mindössze 36 évesen) Andre Geimmel közösen elnyerte a fizikai Nobel-díjat a grafén felfedezéséért. Ez gyakorlatilag a grafit egyetlen atomrétegének felel meg, úgy lehet elképzelni, mint az a szénbevonat (vagy annak egyetlen rétege) ami írás közben leválik a grafitceruza hegyéről.
Az orosz származású, de az Egyesült Királyságban élő tudós felidézte, hogyan sikerült mindössze egy sima celluxszal izolálniuk először a grafént.
Azóta rengeteg alkalmazási területe merült fel, például az elektronikában, az űrkutatásban, az akkumulátor- és félvezetőgyártásban, de például a sporteszközök világában is. De mint mondta, az emberek mindig azt akarják, hogy a kutatások sokkal gyorsabbak legyenek. Ám egy tudós csak a saját munkájáért felelős, az alkalmazásokat nemcsak a tudomány, hanem a gazdaság is befolyásolja. – Nem tudjuk kényszeríteni a piacot, hogy használja a grafént, mert a gazdaság a saját szabályai szerint működik – mondta, hozzátéve, hogy a gyakorlati alkalmazáshoz egy csomó dolognak kell klappolnia, az ellátási lánctól a fejlesztés és a gyártás költségeinek csökkentéséig.
• Nehéz felfogni, hogy egy anyag, amely pontosan egyetlen réteg atomból áll, és nincs harmadik kiterjedése, az hogyan maradhat stabil. Miért nem esik azonnal szét?
• Amikor végre sikerült izolálni a grafént, azonnal tudta, hogy ezért Nobel-díjat kell kapnia?
• Más külföldön élő orosz tudósokkal együtt aláírt egy nyílt levelet, amelyben elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Milyen érzések kavarognak benne a háborúval kapcsolatban?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
