Az Apple a minap mutatta be zászlóshajó-terméke, az iPhone 14. generációját, ami (egy kicsit) még jobb lett, és a legnagyobb modell magyar ára 630 ezer forinttól indul. Vannak, akik azért hajlandók ennyit fizetni egy telefonért, mert nem akarnak kínai ócskaságot használni. Ezzel az érveléssel csak az a gond, hogy az iPhone ma már szinte inkább kínai termék, mint amerikai. Az Apple nemcsak a gyártást, de a fejlesztést is kiszervezte Kínába. Most próbál onnan szabadulni (versenytársaihoz hasonlóan), de ezt könnyebb mondani, mint megcsinálni.
Ezer dolláros (nagyjából 400 ezer forintos) napidíj legalább hat héten át – ezt ajánlotta az Apple azon mérnökeinek, akik a covid elmúlt két évében hajlandók voltak Kínába utazni, hogy az ottani iPhone-gyárak termelését és fejlesztéseit ellenőrizzék. Ebből az első két hetet egy karanténszállodában kellett az alkalmazottaknak tölteniük, majd ezután következett a nagyjából egy hónapos munka. Ha valaki vállalkozott a koronavírus, illetve a totális kínai zárlat miatt nem annyira biztonságos és kiszámítható útra, akár 50 ezer dollárt is kasszírozhatott egy-két hónap alatt. És ennek ellenére is lasszóval kellett fogni azokat a dolgozókat, akik hajlandók voltak a gördülékeny gyártás szempontjából elengedhetetlennek látszó kiküldetésre.
• Számszerűsítve mennyire kínai már az iPhone?
• Hogyan tett szert Kína ekkora befolyásra az elektronikai szektorban?
• Mit lehet/kell ez ellen tenni?
• Mit üzen azzal az amerikai cég, ha Indiában is gyártóüzemet létesít?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!