Államcsőd nem várható, az IMF igen

Politikusok részéről talán nem meglepő, hogy a kormány utóbbi időben tett intézkedéseit, illetve a magyar gazdaság mind nehezebb helyzetét értékelve már az államcsőd veszélyét emlegetik. De vajon valóban fenyegeti-e Magyarországot ez a veszély? Államcsődről akkor beszélünk, ha egy ország nem képes fizetési kötelezettségeinek eleget tenni.

Ha a tényeket vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a kormány számos intézkedése hozzájárul, hogy egyáltalán felvetődhet az államcsőd gondolata. A 2010-et követő aranyévtizedben elmaradt egy sor strukturális átalakítás, maradt a magas államadósság, nem sikerült szorgos hangya módjára félretenni a nehezebb időkre, vagyis a covidválság óta tartó időszakra. Így most nincs hova nyúlni, amikor a koronavírus által legyengített, majd az energiaválsággal tovább gyengülő gazdaságot támogatni kellene. Az elmúlt négy-öt évben a növekedést erőltető, a gazdaságot túlfűtő hibás gazdaságpolitika okozta károkat tovább fokozta az év eleji választási osztogatás, nőtt a gazdaságba öntött pénz mennyisége, ami erősítette az amúgy is gyorsuló infláció.

• Képes-e finanszírozni az ország a gazdaságot uniós támogatás nélkül?
• Mennyi az esélye az államcsődnek?
• Hozzá tud-e jutni az ország a működéshez feltétlenül szükséges devizához?

A teljes cikket a Magyar Hang október 7-én megjelent 2022/41. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!