Az Északi Áramlatnál történt robbanás a valaha észlelt legnagyobb metánkitörést is okozta

A Balti-tenger alatt futó, rejtélyes módon felrobbant Északi Áramlat gázvezeték irdatlan mennyiségű metánt bocsátott a légkörbe. A műholdas mérések szerint 56–155 ezer tonna közé tehető az atmoszférába jutó gáz tömege, ami a valaha észlelt legnagyobb egy forrásból származó metánkitörésnek számít. A metánról most mindenki a fűtőértéke miatt beszél, a közelgő téltől (és Oroszország zsarolási hajlamától) félve, de hosszú távon sokkal nagyobb veszély rejlik az általa okozott, a szén-dioxid hatását sokszorosan meghaladó üvegházhatásban. És e tekintetben az Északi Áramlaton robbantott lyukak eltörpülnek a tehenek és a felolvadó permafroszt károkozása mellett.

Szeptember 26-án több robbanás rázta meg a Balti-tenger alatt futó, orosz földgázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket, és belőle rengeteg metán jutott a légkörbe. Az gyakorlatilag biztos, hogy nem baleset, hanem szándékos szabotázs történt, és az akció infrastrukturális és szervezési komplexitása okán az is biztosra vehető, hogy egy vagy több állam közreműködésére vagy megrendelésére volt szükség a sikerhez. Bár a vezeték a Gazprom egyik leányvállalatának tulajdona, a nyugati vezetők kimondva-kimondatlanul Oroszországot vádolják a szabotázzsal, amivel csak még inkább fokozni akarta az Európa energiaellátása miatt fokozódó aggodalmakat és a bizonytalanságot. Végül október 5-ére állították helyre a vezetéket, amelyen újra megindulhatna a gázszállítás.

• Mennyi metán szabadult ki a felrobbantott vezetékből?
• Ez hogyan aránylik a természetes metánemisszióhoz képest?
• Mennyire veszélyes a metán a földi klímára?