Az energiafelhasználás csökkentésére nem csak a háború miatt van szükség

Napjaink legtöbb aggodalmat kiváltó problémája Európában a főként (bár nem kizárólagosan) Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt kialakult energiaválság, vagyis a fosszilis energiahordozók elszálló árai, és esetleges téli hiányuk okozta fenyegetés. A hirtelen áremelkedésre az emberek hirtelen fogyasztáscsökkentéssel reagálnak, ez egyértelmű. De a közép- és hosszú távú hatások már egyáltalán nem ilyen magától értetődők, az emberek nehezen szakadnak el a szokásaiktól, hamar belefáradnak a nadrágszíjmeghúzásba. Pedig az energiafelhasználás racionalizásására a háborún túl, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is hatalmas szükség lesz.

Ha a jelenlegi energiaválsághoz hasonló szituációt keresünk, fél évszázadot kell visszamennünk az időben, a hetvenes évek energiaválságaiig. Kiterjedt irodalma van az 1973-as, majd a következő évtizedben bekövetkező olajválságok fogyasztói viselkedésben megjelenő hatásainak. A tanulmányok fő üzenete az, hogy az emberek tűrőképessége erősen korlátos, és bár a hirtelen krízis hatására hasonlóan hirtelen képesek jelentősen visszafogni a fogyasztásukat (bár ehhez időnként állami kényszerre is szükségük van), de idővel egyre jobban belefáradnak a saját életmódjukat korlátozó megszorításokba, aminek láttán hamarosan a politikusok is lemondanak a fogyasztás visszafogásáról.

• Milyen előképei voltak a történelemben a most várható krízisnek?
• Mire számíthatunk a múltbéli tapasztalatok alapján?
• Tartóssá válhatnak-e a kényszerű életmód-változtatások?

A teljes cikket a Magyar Hang október 28-án megjelent, 2022/44. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!