A hatósági ár nem fogja vissza az inflációt, inkább gyorsítja a pénzromlást

Biztos sokan vannak, akik örömmel fogadták Orbán Viktor minapi bejelentését, amely szerint újabb termékek kapnak ársapkát. A szerdai kormányinfón az is kiderült, hogy a tojásra (minden méret) és az étkezési burgonyára kerül ársapka. A két termék esetén a szeptember 30-án érvényes árnál nem adhatják drágábban a kereskedők a tojást és a krumplit. Korábban, idén február elsején – a tavaly november 15-én bevezetett üzemanyagárstop után – újabb hét termékre (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, 2,8 százalék zsírtartalmú tehéntej) kapott ársapkát.

Bár a kormányzati retorika nem erről szólt, az árkorlátozások bevezetéséhez az vezetett, hogy a hibás, növekedést erőltető, a gazdaságot túlfűtő gazdaságpolitikának köszönhetően a magyarországi infláció évek óta az uniós átlag fölött van. És miután az alacsony kamatok és a pénzbőség idején sem tartalékolt a kormány, a válság kitörésekor nem volt hova nyúlni az emelkedő energiaárak árnövelő hatásának mérséklésére, szemben sok uniós ország gyakorlatával.

• Mit eredményeznek a központilag szabályozott árak a gazdaságban?
• Milyen hasonlóságokat lehet felfedezni az árstopok és a rezsicsökkentés között?
• Elképzelhető-e olyan gazdasági szituáció, amikor van értelme az ársapkáknak?

A teljes cikket a Magyar Hang november 11-én megjelent, 2022/46. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!