A CERN az orosz–nem orosz kollaborációk legforróbb pontja
A CERN ATLAS-kísérlete (Fotó: CERN)

Oroszország már több mint egy éve folyó ukrajnai agressziója az orosz kutatókkal folytatott tudományos kooperációkra is rányomta a bélyegét – ezek nagy része megszűnt. Bár szokás azt mondani, hogy a tudomány pártatlan, semleges, csak a tények iránt elkötelezett, ez a valóságban messze nincs így. Az Európai Atommagkutató Központ (CERN) az orosz–nem orosz kollaborációk legforróbb pontja, így nem is annyira csoda, hogy egy éve patthelyzet hátráltatja a kutatásait. Ezt most sikerült feloldani, de a jövő meglehetősen reménytelennek látszik.

Az idősebb részecskefizikusoknak, akik már az előző hidegháború során is a szakma elitjébe tartoztak, ez a helyzet annyira talán nem is újszerű. Mindig is volt bizonyos kommunikáció a nyugati és a szovjet atomfizikusok között, noha a tudományterületük szinte elválaszthatatlan volt a nukleáris fegyverkezéstől. „A hidegháború alatt az orosz és az amerikai fizikusok interakciói, illetve a fizikusok és a kormányaik közötti kommunikáció azt a célt szolgálta, hogy a háború maradjon is hideg” – írta Nina Fedoroff orosz származású, de már Amerikában született molekuláris biológus, „amerikai amerikai” szerzőtársaival együtt tavaly márciusban a Science folyóiratban közzétett nyílt levelében, amelyben azt kérték, hogy „Putyin Ukrajna ellen indított brutális, provokálatlan háborúja” miatt a Nyugat ne hagyja magukra az orosz kutatókat.

• Hogyan viszonyulnak az orosz tudósok a háborúhoz?
• Milyen mértékű velük az együttműködés?
• Mi lehet az áldatlan helyzet megoldása?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!