Kétmilliárdot osztogatott el utolsó miniszteri hónapjaiban Kásler Miklós

Állami finanszírozás nélkül a magyar kulturális élet működésképtelenné válik, a támogatási rendszer ugyanakkor rendkívül aránytalan, amíg egyes szervezeteket és művészeket bőkezűen jutalmaz a hatalom, mások a megszűnés szélére sodródtak az egyre csökkenő – vagy hónapokon át visszatartott – apanázs miatt. Csák János kulturális és innovációs miniszter mindeközben egy februári interjúban arról beszélt, hogy vége azoknak az időknek, amikor a szorult helyzetbe került intézmények „állam bácsit” hívják segítségül, immár maguknak kell megtalálniuk a potenciális közönségüket. A hangzatos ars poetica szépséghibája, hogy e logika mentén a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház az elsők között húzhatná le a rolót, hiszen a sokmilliárdos állami támogatás mellett alig tud – lehetőségeihez mérten – értékelhető jegyeladást felmutatni, és hasonlóan nagy bajba kerülnének a történelmi filmekre többmilliárdnyi közpénzt bezsebelő filmesek is, akiknek alkotásai egymás után hasalnak el a moziban.

Mégsem vádolhatjuk következetlenséggel Csák Jánost, hiszen elméletét hamar átültette a gyakorlatba, legalábbis ami a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretét illeti: elődjével, Kásler Miklóssal ellentétben a kultúráért felelős aktuális tárcavezető alig biztosít forrást.

• Mekkora összeget osztott szét Kásler Miklós a leköszönése körüli időszakban?
• Kik voltak a legnagyobb támogatottak?
• Mi lehet az oka annak, hogy Csák János jóval kevesebbet adott eddig?

A teljes cikket a Magyar Hang március 24-én megjelent, 2023/12. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!