A késlekedés az energiaválság és klímaváltozás kellős közepén érthetetlen

A késlekedés az energiaválság és klímaváltozás kellős közepén érthetetlen

Szélerőművek (Forrás: Unsplash)

 

Annyira viharos szelek fújtak március végén és április első napjaiban, hogy az Energiaklub számítása szerint volt olyan nap, amikor a meglévő szélerőművek által termelt áram nagyjából Szeged, Debrecen és Miskolc teljes villamosenergia-fogyasztását fedezte. Ennek ellenére az ígért március 3-ei határidőig – sőt, lapzártánkig – nem jelentek meg azok a jogszabályok, amelyek lehetővé tennék, hogy 2011 után újra lehessen szélerőműveket telepíteni Magyarországon. Pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter március elején még arra utalt, hogy zöld utat kap a szélparkok telepítése, miután ez egyike azoknak a szükséges reformoknak, amelyeket végre kell hajtani ahhoz, hogy hozzáférhessünk az uniós Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszköz (RRF) alapjának 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő forrásaihoz.

Az RRF-hez csatolt uniós mellékletben olvasható az a vállalás, hogy meg kell szüntetni „a szélerőművek telepítésére vonatkozó szükségtelen korlátozásokat, különösen a szélturbinák esetében tartandó védőtávolság (a szélenergia-létesítmények és a lakott vagy egyéb érintett területek közötti távolság), a szélturbina magassága (vagy a szélerőmű szárnylapátjainak maximális átmérője) és a turbinák teljesítménykapacitása tekintetében”. Egy 2016-os kormányrendelet értelmében ugyanis nem lehet szélfarmot telepíteni a lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül, így ma az országban nincs egy talpalatnyi hely, ahová a szabályozás alapján szélturbinát el lehetne helyezni. Hogy ennek mi az oka, arról számos pletyka, találgatás hangzott el – Orbán Viktor csúnyának tartja a szélkerekek látványát, veszélyes a madarakra, Magyarországon nem fúj eleget a szél –, de senki sem tudja a valódi választ.

• Mit vállaltunk az uniós forrásokhoz való hozzájutás reményében?
• Miért nem épülnek új szélerőművek hazánkban?
• Milyen jogszabályi változtatások tart szükségesnek az Energiaklub?

A teljes cikket a Magyar Hang április 14-én megjelent, 2023/15. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!