A véletlenek összjátékának köszönhető, hogy egy olyan életmű megszülethetett és az utókor számára is fennmaradhatott, mint a magyar festészettörténet egyik legkülönösebb művészéé, Csontváry Kosztka Tivadaré (1853–1919). A festő műveiből most nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.
A jogot és orvostudományt tanult okleves iglói gyógyszerész 1880-ban, egy októberi napon lerajzolt egy bóbiskoló tinókkal várakozó szekeret. A rajzot megpillantva a patikus vezetője így kiáltott fel: „Te leszel a világ legnagyobb festője, nagyobb Raffaelnél!” Csontváry ezt égi jelként értelmezte, a sorsfordító esemény után erős belső késztetést érzett arra, hogy megalkossa mindent felülmúló festményeit. Mérhetetlen tudásvágy hajtotta: mindent látni és érteni akart, mindent megmutatni, ami elé tárult. Csontváry profetikus figuraként tekintett magára, akit látomásos elhívatása tett a legeredetibb magyar festővé. Szintén a véletlennek köszönhető, hogy Gerlóczy Gedeon építész a Hadik kávéház épületében műtermet keresve botlott bele a művész halála után Csontváry feltekercselt vásznaiba, amit a festő rokonai ponyvalapanyagként akartak eladni, de Gerlóczy a házmestertől megszerezte az eltüzelésre váró Csontváry-kéziratokat, -leveleket, -naplókat is. Innentől kezdve hivatásának tekintette az életmű ápolását, neki köszönhetően nyílt meg ötven éve a Csontváry Múzeum Pécsett.
• Hogyan készült Csontváry a pályára?
• Mit vallott a művészetről?
• Hol alkotott?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
