Idén is kevesebb lesz a barack

Fagyvédelmi gyertyákkal, napközbeni öntözéssel, permetezéssel és két szélgéppel is védekeztünk, tíz hektáron pedig kinyitottuk a jéghálót, amely 0,5–1 Celsius-fokkal képes emelni az ültetvény hőmérsékletét. Egyszóval sok mindennel próbálkoztunk, és április 6-a hajnaláig egész jól kitartottunk – mondta lapunknak Kerekes László, a Barackvidék családi gazdaság vezetője. Akkor hajnalban viszont mínusz 4 fokra hűlt le a levegő, így szinte minden elszállt.

A Tolna megyei Bonyhád közelében található, 14 hektáros barackosban már túl voltak a virágzáson, hiszen a Dél-Dunántúl jó két héttel előrébb jár, mint például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gönc. Ám az áprilisi fagy a terméskezdeményekben is nagy kárt tett, Kerekesék alig találtak ép zöldet, szinte mind megbarnult, és később lepotyog. Csak a Kioto fajtájú kajszibarackból maradt meg valamennyi épen. A szakember szerint sajnos a szállított fagy – ennek jellemzője, hogy az adott területre hideg légtömeg áramlik be, és kiszorítja az ott található melegebb levegőt – ellen nem lehetett jobban védekezni, igazából semmilyen praktika nem használt. A húsvéthétfő reggelén mért mínusz 1 fok már nem is számított, lényegében nem maradt semmi, ami elfagyhatott volna. A bonyhádi termelő hozzátette, az idei hideghullámok miatt csak 10 százalék körüli mennyiséget tudnak betakarítani. Az elmúlt öt évben ez a harmadik esztendő, amikor ekkora fagykárt szenvednek el, mindössze egyszer volt rendes termésük.

• A tavasz melyik fagyhulláma pecsételte meg a barack sorsát?
• Megbecsülhető-e most, hogy a termés mekkora hányada szenvedett jelentős kárt?
• A további fagyok is veszélyt jelentenek a termésre?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap április 21-én megjelent, 2023/16. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!