Állandósulhat a medvék jelenléte Magyarországon

Távolról sem nyájas szereplői a tájnak, tojnak rá, hogy képeskönyvi mintára akár kedélyes mackók is lehetnének – hiú, sértődékeny, sőt nincs ezen mit szépíteni: garázda, briganti társaság, sivár és fakó személyiségi háttérrel – jellemezte a medvéket Bodor Ádám. S bár az író nem túl hízelgő véleménye az erdélyi táj szereplőit idézi, szavai lassan a határon innen is megfontolandóvá válnak.

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkannak fel Magyarországon a nagyragadozók, májusban, a Bükkben keltett feltűnést egy példány – egy vadkamera is rögzítette –, amely hosszú ideje élhet a környéken, vagyis nem Szlovákiából kóborol át időről időre, hanem megtelepedett nálunk. Folyamatos jelenlétét személynévvel ismerték el: a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) Mihálynak keresztelte el a barna medvét; egyszersmind óvatosságra intették a túrázókat és a gazdákat. Valóban nem árt felkészülni a korábban valószínűtlennek tűnő találkozásra, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a békés együttélés elsősorban az emberen múlik.

• Hogyan lehet elkerülni a találkozást a medvével?
• Mit tegyünk, ha mégis szembetaláljuk vele magunkat?
• Mennyi medvetámadás történik az unióban?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 26-án megjelent, 2023/21. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!