Megszólalt Tuzson Bence igazságügyi miniszter a szerdán az Országos Bírói Tanács által elfogadott bírósági reformról és az ehhez kötött illetményemelésről. A tárcavezető egy, a közösségi oldalára pénteken feltöltött videóban megismételte az OBT elé került megállapodásban foglaltakat. Eszerint száz százalékkal emelkedik a bírósági alkalmazottak jövedelme, a titkárok és fogalmazók jövedelme 82 százalékkal, a bíráké pedig 48 százalékkal fog növekedni 2027-ig. Mint hangsúlyozta, egy bíró átlagos jövedelme el fogja érni a 2 millió 250 ezer forintot.
Tuzson az illetményemeléshez kötött bírósági reformok részleteibe nem ment bele. Azt mondta, hogy csökkentik a bíróságok adminisztrációs terheit és erősítik az online jelenlétet, hogy ne kelljen feltétlenül személyesen elmenni a bírósági tárgyalásra. Olyan szervezeti változások várhatók, aminek következtében egyenletesebbé válik a bíróságok terhelése. Ennek fontos részleteire azonban nem tért ki. Azt viszont leszögezte, hogy a reform célja a hatékonyság növelése. – Aki bírósághoz fordul Magyarországon, az joggal várja el, hogy az ügyében gyors és kiszámítható döntés szülessen – mondta.
A körvonalazódó igazságügyi reformról és az illetményemelés szükségességének hátteréről lapunk nyomtatott számában részletesen írtunk. Az átalakításról szóló tervezet az Országos Bírói Tanács (OBT) lapzártánk napján tartott ülésén került napirendre. Az OBT honlapján közzétett tervezetben leírtak többé-kevésbé egybecsengenek azokkal a felvetésekkel, amelyek napok óta keringenek a bírók között, és lapunkhoz is eljutottak.
A probléma jelentős, az alulfizetett igazságügyi alkalmazottak, köztük a bírók munkáját segítő jegyzők sorra hagyják el a pályát (ők írják a jegyzőkönyveket, intézik az idézéseket stb.). Az ő fizetésük jelenleg a 300 ezer forintot sem éri el, holott szakmai berkeken belül úgy tartják: „egy jó jegyző felér egy fél bíróval”. Mint arról beszámoltunk, több fővárosi bíróságon már a működőképesség határára értek a jegyzők elvándorlása miatt. A Fővárosi Törvényszéken hétvégi munkavégzést is bevezettek a munkaerőhiány kezelésére. Noha a bírói szervezetek is a béremelésben bíztak, a jövő évi költségvetés tervezetében nincs szó az érdekképviseletek által követelt emelésről (visszamenőlegesen kértek 35 százalékos emelést). Az Országos Bírói Hivatal ugyanakkor érdeklődésünkre azt írta: a költségvetés vitája folyamatban van, a bérezéssel kapcsolatos jogalkotás még nem zárult le.
A fizetéseket illetően a függetlenségében nemrégiben megerősített Országos Bírói Tanács (OBT) által nyilvánosságra hozott tervezetben konkrét javaslatok szerepelnek. Eszerint hároméves távlatban a bírák átlagos jövedelme 48 százalékkal növekedne, és elérné a bruttó 2,25 millió forintot. A bírósági titkárok és fogalmazók esetében az emelkedés 82 százalék lehet, így jövedelmük 1,125 millió forintra nőhet. A további bírósági tisztviselők bérét 100 százalékkal növelnék, vagyis bruttó 850 ezer forint lehet. Erre három év alatt 135 milliárd forint pluszösszeget biztosítana a kormány a költségvetésben. A béremelés fejében a bíróságoknak támogatniuk kellene a kormány bírósági reformját.
• Mennyiben csengenek egybe a tervezetben leírtak azzal a bírók között keringő irattal, amely lapunkhoz is eljutott?
• Konkrétan milyen javaslatok kerültek az OBT-ülés napirendjére vett tervezetbe?
• Miként értékeli a főbb javaslatokat a Magyar Bírói Egyesület elnöke?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 28-ig kapható 2024/47. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!