Meddig marad Irak a béke szigete?
Választási kampányplakátok egy út mentén Bagdadban 2025. november 7-én. Irakban november 11-én parlamenti választásokat tartanak (Fotó: MTI/EPA/Ciruan Aziz)

Biztosan tudom, hogy a bojkottról szóló döntés sokak számára nehéz és fájdalmas. De a haza túl értékes ahhoz, hogy eladjuk korrupt embereknek és azoknak, akik tőlük függenek – így indokolta legutóbb Muktada asz-Szadr hitszónok a híveinek, hogy a Szadrista Mozgalom távol marad a november 11-én tartandó parlamenti választásoktól. Persze azt, hogy a két évtizeden át megkerülhetetlen síita vallási és politikai vezető bojkottálni fogja a választásokat, már jó ideje tudni lehetett. Miután három éve bejelentette távozását Irak politikai életéből, a síita vezető csak ritkán nyilatkozott meg politikai kérdésekről. Így állt most elő az a helyzet, hogy a négy éve még legerősebb pártnak számító szadrista párt nélkül tartják meg a választásokat Irakban, ahol most rekordalacsony lehet a részvétel.

Pedig Irak az elmúlt években a béke szigetévé vált a Közel-Keleten. Miközben Szíria, Libanon, Irán, Jemen és a Gázai övezet véres összetűzések terepe volt, Irak megúszta komolyabb konfliktusok nélkül. Ám néhány évvel ezelőtt még egyáltalán nem így nézett ki a helyzet. Emlékezetes: az Iszlám Állam 2017-es bukása után öt évvel Bagdad súlyos összecsapások terepe lett, amikor Asz-Szadr bejelentette, hogy visszavonul a politikától. Tette ezt arra hivatkozva, hogy a rivális síita vezetők és pártok nem hajlandók megreformálni az iraki politikai rendszert. Ezután szadrista fegyveresek rohamozták meg az elnöki palotát Irak fővárosában, ami számos halálos áldozatot követelt. Irak azonban Asz-Szadr távozása után mintha erőre kapott volna. Mohammed asz-Szudáni miniszterelnöksége idején folyamatosan erősödött az iraki gazdaság. Ám ami ennél is fontosabb, a Gallup legutóbbi felmérése szerint az irakiak bizalma a politikai és nemzeti intézményekben történelmi csúcson van. Mostanra a válaszadók 55 százaléka elégedett a kormánnyal, ez pedig nagyon ritka a Közel-Keleten (az irakiaknál csak az iráni és a jordániai lakosság elégedettebb a vezetőivel). Sőt, a rendőrségbe, hadseregbe és igazságszolgáltatásba vetett bizalom még soha nem volt ilyen magas Irakban, ami kiemelkedően jó eredmény az ország közelmúltbeli történetének ismeretében.

• Mi jelenthet veszélyt az iraki demokráciára?
• Kiújulhatnak a vallási konfliktusok?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 13-ig kapható 2025/45. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!