A bemondó románozni kezdett, de aztán jött az erdélyi keramikus
Papp József alkotásai körében (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Jöjjenek beljebb, nézzenek csak körül az udvaron, utána majd elmesélem, hogy mi történt velem, mielőtt idejöttem Alsómocsoládra, ebbe a háromszáz fős mintazsákfaluba. Van mit mondanom, mert éltem előtte Marosvásárhelyen, Miskolcon, Baján, Sopronban, Fertőszéplakon és Lánycsókon. De megtetszett itt, pedig városi gyerek vagyok, de mostanra amolyan internetes paraszt lettem. Egy angoltól vettem meg ezt a házat és a telket, hat teherautó földet hozattam ide, feltöltöttem az udvart, befüvesítettem, jövőre lebetonozzuk a teraszt.

A szobrok egy részét én, a másik felét a barátaim készítették, de nézzék, erre vagyok nagyon büszke, a babérmeggybokorra. Lemetszettem, s a magaságyásokban gyökereztetem őket, majd tavasszal a Romániából ideköltözött párom ottani udvarába kerülnek, Gyulafehérvárra. Ezt a növényt Bálint gazda nyomán találtam meg, kiváltja a tujákat, de van datolyaszilva is, amire azt mondták, három év után hoz termést, nekem már két év után lett. Mondjuk, nem csoda: itt, Baranyában süt a nap a legtöbbet Magyarországon. Ott, a kert végében van még egy patak. De nézzük inkább a műteremet. Egy dupla garázsból alakítottam ki, ott alkotunk, az a galériánk is egyben. Ezt a fáskamrát építési hulladékból készítettem, mert az elvem, hogy nem cicomázom sem a házat, sem a környezetemet, a lényeg az, hogy feleljen meg a célnak. Íme, a műveink, a párom, Mona is keramikus, Gyulafehérváron dolgozott az ottani porcelángyár kreatív részlegén, az ő tálai azok, amelyeken virágok, rózsák vannak. Fogják meg, mint a hártya, olyan vékonyak, mindenki odavan tőlük.

Olvassa tovább is Papp József kalandos életéről szóló beszámolót.

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!