A felmelegedés még veszélyesebbé teszi a tavaszi fagyokat

Első pillantásra az tűnne logikusnak, hogy a melegedő klíma miatt a tavaszi fagykárok is ritkulnak. A magyar gazdák azonban ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalják. Idén a május elsejei, hajnali lehűlés az Alföld több térségében teljes ültetvényeket pusztított el: helyenként mínusz öt-hét fokot mértek, a kajszi, az őszibarack, a szilva és a szőlő is tömegesen károsodott. A termelők szerint a korábbi védekezési módszerek egy része már nem működik megbízhatóan, az éghajlatkutatók pedig arra figyelmeztetnek: a felmelegedés nem megszünteti, hanem bizonyos helyzetekben még veszélyesebbé teheti a tavaszi fagyokat.

Április 30. estéjén az Alföldön sokan még abban bíztak, hogy az előrejelzések tévednek. Azok ugyanis mínusz egy fok körüli hőmérsékletet mutattak a Duna-Tisza közére, ami veszélyes a korán fakadt ültetvényekre, de még nem feltétlenül végzetes. A gazdák készültek: volt, aki növénykondicionálókkal permetezett, más füstöléssel, légkeveréssel vagy öntözéssel próbálta megvédeni a szőlőt és a gyümölcsösöket. Hajnalra azonban világossá vált, hogy ez nem egy szokásos tavaszi lehűlés. – Mínusz 3, mínusz 4, mínusz 5, sőt fagyzugokban mínusz 7 fokot is mértünk – mondja Szentpéteri Attila kunsági borász. – Ez ellen már nem lehet védekezni.

Mint a sivatagban

A Kunsági és a Hajós–Bajai borvidéken sok helyen teljes ültetvények fagytak el, de a gyümölcsösök sem úszták meg. Kajszi, őszibarack, szilva, cseresznye, alma: a gazdák beszámolói alapján helyenként szinte minden károsodott. A kajszi és az őszibarack sok térségben már a korábbi, áprilisi 11. környéki fagyok alatt sérült, a május elsejei hajnal pedig végképp lenullázta a termést. Egyes északi és közép-magyarországi körzetekben a gyümölcsösökben 90–100 százalékos veszteségekről számoltak be.