Városlakóként egy új épülettel szembesülve a legfontosabb kérdésünk talán, hogy a változás vajon hozzátesz a térhez, vagy elvesz abból. A környezetünk struktúrái meghatározzák az életünket, e tekintetben nincs nagy különbség a szakember, a lelkes városi kószáló és a minimális interakcióra szorítkozó átrohanó között. Ezért sem mindegy, hogy mi épül fel és mi tűnik el körülöttünk. A folyamatos alakulást ugyanakkor képtelenség minden részletre kiterjedően nyomon követni, idővel egy épület hűlt helyét látva már fel sem tudjuk idézni, mi állt ott korábban, és milyen hatással volt a térre; és előfordul az is, hogy az új építmény azonnal nélkülözhetetlenné teszi magát, kitörölve a hiányát az emlékezetünkből.
Budapest dinamikáját kevés helyen élhetjük át olyan erővel, mint a belvárosi Szervita téren, amely évszázadok városrendezésének és építészeti stílusainak gyűjteményeként őrzi a permanens változás emlékét, a középkortól napjainkig. Az eleven skanzen most két új művel gazdagodott, a Szent Anna-templomot egy butikhotellel kiegészített luxus apartmanház ölelte át, a Deák Ferenc tér felé eső oldalon lévő foghíjtelken pedig egy monumentális buborékfóliára emlékeztető irodaházat húztak fel.
• Milyen múltra tekint vissza a tér?
• Mik azok a „nem-helyek”?
• Mit sugároznak az új épületek?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
