A francia közvélemény radikalizálódásától tartanak a Marine Le Pennel szemben hozott ítélet miatt

Franciaország és az európai közösség egésze is találgat egyelőre, milyen következményei lehetnek a Marine Le Pennel szemben hozott bírósági döntésnek. Ahogy a magyar kormányfő egy „Je suis Marine” poszttal igyekezett rögtön szolidaritást vállalni, úgy bel- és külföldön egyaránt vannak, akik a Le Pennel szembeni döntést kárhoztatják – noha ettől még nem feltétlenül mentik fel őt a sikkasztás vádjában. Franciaországban viszont többen gondolják úgy – nemcsak a Nemzeti Tömörülés háza tájáról – hogy a döntés megáshatja a demokrácia sírját is. A közélettől való ötéves eltiltással ugyanis meggátolhatják a 2027-es, eddig tervben lévő elnökjelölti indulást. A bíróság határozata azonnal életbe lépett, tehát Marine Le Pen bár fellebbezhet, de egyelőre nem is védheti magát a nyilvánosság előtt. A Nemzeti Tömörülés (korábban Nemzeti Front) emblematikus politikusa, előzőleg elnöke már több országos választáson is megmérettette magát, és jó esélye volt eddig arra, hogy a 2026-oson akár első helyre fusson be. A vele szemben hozott ítéletet sokan a román esethez hasonlítják: ott a választás első fordulóján győztesként befutó független Calin Georgescut tiltották el az újraindulástól, hivatkozva az alkotmányos rend elleni bujtogatásra és illegális kampányfinanszírozásra. Marine Le Pen esete ugyanakkor még nyitottabb történetnek játszik, jelenleg még nem mindenki tudja elképzelni azt, hogy valóban öt évre vissza kell vonulnia, és a választáson való indulását is tényleg ellehetetlenítik.

A mai állapot szerint 2027-ig lezárulhat a másodfok, ez fontos kitétel – így értékelt lapunknak Soós Eszter Petronella is. A Franciaország-szakértő ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy a helyzet most mindenkitől stratégiai újratervezést követel. Nemcsak Le Penék vannak így ezzel, de a centrumpártok is, akik eddig ellene mozgósítva tudtak választást nyerni vagy veszteséget minimalizálni.