A háború mindent visz

Magyarország geopolitikai helyzete drámaian megromlott. Egyrészt az ország északkeleti szomszédságában háború van, és az elképesztő pusztítás, a sok halálos áldozat és megannyi emberi tragédia miatt az orosz–ukrán szembenállás még a harci cselekményeket követően is vélhetően hosszú éveken (rosszabb esetben évtizedeken) keresztül fenn fog maradni. Másik keleti szomszédunk, Románia abban a helyzetben találja magát, hogy a háború során az orosz csapatok megindultak Odessza, azaz nyugat felé is, és ez azt jelenti, hogy az Oroszországi Föderáció hadserege közelebb került Moldovához és a román tengerparthoz. Ezt látva a román vezetés még inkább törekszik arra, hogy országát az előrenyomuló oroszoktól minél jobban megvédje. E két tényező Magyarország keleti környezetét a korábbiaknál jóval bizonytalanabbá, kiszámíthatatlanabbá és veszélyesebbé teszi a következő években. Ami pedig a déli határokat illeti, a Nyugat-Balkánon az ukrán háború nélkül is volt elég feszültség, elég csak Koszovó és Szerbia szembenállására vagy Bosznia-Hercegovina folyamatos belpolitikai válságára gondolni.

És ez még csak a közvetlen környezetünk vázlatos problémalistája. 2022. február 24-ével nemcsak az orosz–ukrán háború kezdődött meg, hanem nyíltan szembekerült egymással Oroszország és az USA vezette Nyugat is. Az oroszokat kiterjedt szankciókkal sújtják a nyugati országok, egyre több cég függeszti fel oroszországi tevékenységét. Az ellenségeskedés immáron nyílt a felek között, felgyorsul a fegyverkezési verseny, megkezdődött a második hidegháború is. Az eddigi jelekből ítélve az orosz–ukrán háború befejezése után is tartós maradhat az immáron globálissá fajuló szembenállás, a felek ugyanis túl sok olyan kemény lépést tettek meg, amelyekből nem lehet arcvesztés nélkül visszalépni.

Világháború ugyan még nincs, de a világpolitikában nagyon megnőtt a feszültség. Ideje volna tehát, méghozzá legfőbb ideje, hogy a nagyobb pénzügyi forrással rendelkező magyarországi médiumok – különösen az állami tévé- és rádióállomások – végre megint alaposan, komolyan, sok szemszögből megvilágítsák a magyar néző és hallgató számára a külpolitikai eseményeket. Az iskolai tanterveket át kellene írni úgy, hogy nagyobb hangsúllyal szerepeljen bennük, hogy Magyarország sorsa a múltban és a jelenben összekapcsolódott és összekapcsolódik a nemzetközi politika erőviszonyaival. Nagyobb mértékben be kell vinni a politikát az iskolába, természetesen nem egyik vagy másik párt propagandájának sulykolása érdekében, hanem hogy a világban önállóan is tájékozódni képes egyének hagyják el iskoláink kapuit.

• Van-e esély erre a paradigmaváltásra?
• Mit csinált rosszul az ellenzék és mit kellett volna tennie?
• Milyen hatással van a háborús csatazaj a kis pártokra?

A teljes cikket a Magyar Hang március 11-én megjelent, 2022/11. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!