Elit nélkül maradt a kárpátaljai magyarság

Elit nélkül maradt a kárpátaljai magyarság

Ukrán oldalról érkezők a beregsurányi határátkelőhöz (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

 

Drasztikus hatásai is lehetnek Ukrajna orosz inváziójának a kárpátaljai magyar populációra, minél tovább tart a háború, annál súlyosabb következményekkel kell számolni – nagyjából így lehetne összefoglalni az elmúlt hónapokban tapasztalt migrációs trendeket. Tátrai Patrikkal, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete (ELKH CSFK) tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Ugyan a kárpátaljai magyar populációra mindig jellemző volt a magas fokú mobilitás, ingázás – nemcsak Magyarország, hanem Csehország és az EU több tagállam felé –, ám az eddig megszokott trend megfordult, a férfiak mellett ugyanis immár a nők és a gyerekek is nagy számban hagyták el a régiót. A szakember szerint most egy teljesen aszimmetrikus társadalom van kialakulóban mind életkor szerint, mind pedig nemi megoszlásban. A fiatalok esetében külön problémát jelent, hogy egész családok jöttek át a határon gyerekestől, s ahogy arról Tátrai Patrik a Magyar Tudományos Akadémián rendezett témába vágó konferencián is beszélt, ez azért különösen aggasztó, mert a kieső gyerekszám kamatostól fog hiányozni.

• A háború kitörése óta mekkora lehet a belső menekültek aránya Kárpátalján, és ez milyen kihívások elé állítja a régiót?
• Milyen hatása lehet annak, ha nyárig nem fejeződik be a fegyveres konfliktus?
• Miért lenne különösen majd most szükség több mint 20 év után egy új népszámlálásra Ukrajnában? Vajon erre a mikor kerülhet sor?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!