A halál tizennégy órája – Franciaország tovább araszol a szakadék felé

Egy év alatt a harmadik kormány mondott le, bukott meg Franciaországban. Az ok ugyanaz: a parlamenten nem sikerül átvinni a reformcsomagot, amelytől a gazdaság stabilizálását remélik. Minden bukott miniszterelnök egy nagy lépés a francia választások kiírása felé, amit Emmanuel Macron eddig elkerült. Úgy tűnik, patthelyzet alakult ki – ennek azonban egész Európa látja a kárát

Franciaország az EU második legnagyobb gazdasága, nagyhatalmi szerepe vitathatatlan, a G7-ek, az ENSZ BT állandó tagja, az egyetlen európai uniós atomhatalom, kulcsszereplője az ukrán rendezést szorgalmazó Tettre Készek Koalíciójának és Emmanuel Macron révén életre hívója az Európai Politikai Közösségnek, az Oroszország és Fehéroroszország nélküli Páneurópának. Az előbbiek azonban nem segítenek az államadósságon, amely a koronavírus-járvány óta csak nőtt, a beterjesztett reformintézkedéseket pedig az ellenzék rendre leszavazza. A Macron által kinevezett kormányoknak kisebbségi támogatása van, az utóbbi időkben azonban sem a szélsőbal, sem a szélsőjobb nem volt hajlandó politikai alkukba belemenni a költségvetés megmentése érdekében.

Sébastien Lecornu egy hónapig volt miniszterelnök, azon a napon mondott le, amikor hivatalba lépett a kormánya. (Majd most péntek este újra kinevezte Macron, hátha szövetségeseivel el tudja fogadtatni a 2026-os költségvetést.) Már az első, az ellenzékkel folytatott tárgyalások után bedobta a törölközőt, nyilatkozatában azt mondta, hogy „mindig az országodat kell választanod a pártod helyett”. Vagyis arra utalt, hogy a pártérdekek szerinte felülírták a kiadáscsökkentő intézkedéseket. Igaz, az ellenzék is tett pénzügyi javaslatokat, azt azonban ő utasította el.