A hét, amikor világossá vált, hogy a Tisza nem egyszemélyes párt

Magyar Péter két évvel ezelőtti zászlóbontása óta sokakban élhetett az a kép, hogy a Tisza Párt egy tipikus egyszemélyes politikai alakulat. Elvégre a miniszterelnök politikai pályája olyan akciókkal kezdődött, mint amikor megpróbált bejutni gyermekvédelmi intézetekbe, vagy éppen országot járt. Nagy Ervin színész – aki ma már kultúráért felelős államtitkár – ugyan a kezdetektől vele tartott, de az országjárás egyes állomásain inkább csak „kulturális kiegészítő” szerepet látott el egy-egy vers, ének előadásával. Maga a Tisza mint szervezet is elsősorban a választáson való induláshoz kellett.

A kampányfinisben aztán Tarr Zoltán, Orbán Anita, Kapitány István vagy éppen Gajdos László bemutatásával már azt demonstrálta Magyar Péter, hogy szakértő, potens csapat is áll mögötte. Ennek ellenére kijelenthető, hogy a nem várt arányú, stabilan kétharmados választási győzelem elsősorban az ő politikai teljesítménye. Az új kormány megalakulása sima volt, bár a minisztériumi apparátusok még mindig nem álltak fel teljes létszámban mindenhol, de ez inkább szervezeti, mint politikai kérdés. Az elmúlt időszakban viszont világossá vált, hogy mind a kormány, mind a Tisza-frakció belső működése jóval bonyolultabb annál, mint elsőre látszik, és korántsem csak arról van szó, hogy a kulisszát biztosítják Magyar Péter egyszemélyes politikai performanszához.

Ez leginkább a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztásánál vált világossá.