A vizek visszatartása kulcskérdéssé vált

Kétszáz évvel ezelőtt, a tavaszi áradások idején az Alföld nagy részét víz borította. Elődeink azonban együtt tudtak élni ezzel az állapottal, és igyekeztek kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Sajnos az akkor felhalmozódott tudás nagy része elveszett, vagy ma már nem alkalmazható ugyanúgy, ám ez nem jelenti azt, hogy nem éri meg a hajdani tudás alapján új, a környezetet kevésbé kizsákmányoló tájhasználati módszereket alkalmazni. A fokgazdálkodás történelmi mintája az ártéri tájgazdálkodás modern módszertanának ihletője lehet.

Ha ránézünk az Alföld műholdképére, azt látjuk, hogy folyóink mentén rengeteg sötétebb folt, sáv és hurok szövi át a tájat. Ezek ma már jobbára szántóföldek vagy legelők, de a mintázatuk alapján könnyen megállapítható, hogy valójában hajdani tavak, folyómedrek, melyeknek szellemképei az elmúlt évszázadok vízben bővelkedő állapotairól árulkodnak.

Ma már felfoghatatlan az a vízbőség, ami a középkori Magyarországot jellemezte. Az pedig, hogy miként gondolunk vissza azokra a viszonyokra, koronként változik. A XIX. század második felétől a XX. század végéig nagyrészt az a mondás járta, hogy nem terem mást a láp, csak szúnyogot és piócát, pedig ez az állítás nem is állhatna messzebb a valóságtól. Ez leginkább a kor emberéről árulkodik, arról, hogy a modern viszonyok között a vizek gyümölcseinek már nincs értéke. Nem úgy a gabonának. Egyebek mellett ezért döntöttek úgy annak idején, hogy a folyókat szűk töltések közé zárják, a felszabaduló területeket pedig átadják a szántóföldi művelésnek. Ma azonban egyre többen vonják kétségbe a korábban uralkodó nézeteket, és gondolják úgy, hogy a folyók mentén elterülő tájak rengeteg lehetőséget rejtenek.

• Mi az a fokgazdálkodás?
• Mit tanulhatunk a középkori őseinktől?
• Mit kellene tennie az államnak, hogy a folyóink környéke ismét virágzó ökoszisztémáknak adjon otthont?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 12-én megjelent, 2023/19. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!