„A mai követői megijednének, mennyire baloldali is volt Bibó”

Mucsaiak, akiket meg lehet venni egy kiló krumplival versus a vidékről semmit sem tudó, körúton belüli értelmiség. Ezek a vádak nem csak a kortárs kommentszekciókban tenyésznek, száz éve is leírták már őket az egymással vitázó népiek és urbánusok. Papp István történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója évekkel ezelőtt olvasmányos könyvben dolgozta fel a népi írók mozgalmának történetét. Szerinte a kép, vagyis a két tábor közötti viszony sokkal árnyaltabb annál, ahogy a közvéleményben rögzült.

– Könyvében (A magyar népi mozgalom története) nemegyszer meglepő hasonlóságokat lehet felfedezni az egykori és a mai politikai viták hangneme között. Például Illyés Gyula egyenesen így fogalmazott korábban: Budapest nincs Magyarországon.
– Akkor világítjuk meg ezt a kérdést helyesen, ha tágabb nézőpontból szemléljük. A népieket úgy is fel lehet fogni, mint egy értelmiségi irányzatot, amely közép- vagy kelet-európai kontextusban próbált választ adni a modernitás problémáira. És nyilván a modernitás problémájának az egyik nagyon látványos tünete a modern nagyvárosok növekedése volt. Ilyen folyamat játszódott le Budapesten is, ami tulajdonképpen pillanatok alatt vált az akkor még kettős birodalom egyik székvárosává, majd pedig egy kisebbedett Magyarország fővárosává.

Ez nyilvánvalóan számos kulturális, szociális, egészségügyi, művelődési és politikai ellentétet váltott ki, melyek olvasatai különbözők voltak. Hiszen Budapestet lehetett úgy is értelmezni, mint egy sikertörténetet, amely nagyon gyorsan látványos eredményeket hozott az építészetben, kultúrában, irodalomban, képzőművészetben. Ugyanakkor számos problémát is rejtett magában, főként a betelepülők, a bevándorlók, az elhanyagolt gyári munkásnegyedek lakóinak életében. Meg azoknál a paraszt fiataloknál, akik faluról származtak. Ezt nyilván nagyon sokan érzékelték már a népiek előtt is, vagy tőlük függetlenül is a magyar irodalomban. A népiek viszont erre a létező problémára nagyon határozott művelődéspolitikai, politikai programot építettek. Ha pedig a ma és a száz évvel ezelőtti viszonyok közötti párhuzamról beszélünk, akkor az mindenképp elmondható, hogy a magyar társadalom számos kérdése, gondja nem változott az 1920-as, 1930-as évektől fogva. És ami még meglepőbb, hogy a vidék szemlélete sem változott sok esetben.

• Miért gondolja, hogy a népi-urbánus vita túl van gondolva?
• Mennyire volt sikeres a nép mozgalom politikai értelemben?
• Miért rajongott egyaránt Bálint György, Csurka István és Göncz Árpád?
• Mégis kiknek írták a népi írók a könyveiket?