A nép-nemzet megtartó nagy embere

A nép-nemzet megtartó nagy embere

A vízi és légi parádét néző gyerekek 1972-ben Budapesten (Forrás: Fortepan / Kriss Géza)

A legrégibb magyar ünnep augusztus 20-a. A negyven éven át volt alkotmánynapot mára elfelejtettük, megmaradt a Szent István-nap, sajnos egyre inkább protokolláris eseményként.

A márvány sírkő „felnyitásakor az édes illat oly hévsége árasztott el minden jelenlevőt, hogy azt hitték, az Úr paradicsomi gyönyöreinek közepébe ragadtattak. Maga a koporsó színültig volt kissé vöröslő, szinte olajjal kevert vízzel”. A csoda is közrejátszott abban, hogy István királyt 1083. augusztus 20-án szentté avatták a fehérvári bazilikában.

„Katolikus se vagyok”

A legősibb magyar ünnep eredete ide vezethető tehát vissza. Nem véletlen, hogy amikor 1771-ben XIV. Benedek, sokallva az egyházi ünnepeket, Szent István napját hivatalosan törölte, Mária Terézia szinte azonnal nemzeti ünneppé nyilvánította. Noha a Bach-korszakban tiltották, a kiegyezést követően Ferenc József 1891-ben nemcsak állami ünneppé, de munkaszüneti nappá is tette.

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 19-én megjelent 2021/34. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Címkék: augusztus 20.

Továbbra sincs uniós pénz szögesdrótra

Továbbra sincs uniós pénz szögesdrótra

Magyar szempontból talán a két legfontosabb üzenet, hogy az unió továbbra sem ad pénzt kerítésépítésre és szigorúan figyelemmel követik a csalásgyanús eseteket a tagállamokban, de csak később indítanak eljárásokat.