A népleváltó beruházások

A kormány szeret nemzeti konzultációkat tartani – a lakosságot érintő nagy beruházások azonban valahogy nem tartoznak ebbe a körbe, sem országos, sem helyi szinten. A hatalom dönt, a közigazgatás végrehajt helyi szinten, a lakosok pedig örüljenek, hogy új munkahelyek keletkeznek. Így gondolja a NER, de ebbe Debrecenben most hiba csúszott.

Kormányok jönnek és mennek, de mindegyikük szereti a beruházó külföldi tőkéseket. Az 1990-es években az akkori kormánypolitikusok nem győzték megveregetni saját vállukat, ha egy-egy multinacionális cég hajlandó volt Magyarországra jönni.

Bár a Fidesz az 1990-es évek közepén végrehajtott jobbközép fordulata óta számos alkalommal óvott a túlzott külföldi befolyástól, továbbá a baloldali kormányokat szívesen vádolta a nyugati tőkének való túlzott megfelelési vággyal, kormányon már korántsem mindig ellenséges a külföldi tőkével szemben. Az elmúlt tizenkét és fél év fideszes kormányzata ugyan többször is különadóval sújtott külföldi érdekeltségeket a kiskereskedelemben, a telekommunikációban, a bankszektorban, a gyógyszeriparban vagy éppen a légi közlekedésben, a termelői ágazatokban viszont már nagyon is barátságosan várta a külföldi tőkét, sőt versenyzett érte más szomszédos országokkal. Ennek érdekében a magyar állam az elmúlt bő évtizedben több száz milliárd forintnyi adókedvezményt, vissza nem térítendő támogatást nyújtott a külföldi beruházások számára.

• Miről feledkeztek meg a fideszes politikusok a debreceni akkumulátorberuházás előtt?
• Hogy válik a politikailag erősen átitatott és vezérelt közigazgatás üzleti érdekek szolgájává?
• Milyen hatással lehet a Fideszre a debreceniek tiltakozása?

A teljes cikket a Magyar Hang január 20-án megjelent, 2023/3. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!