A népleváltó paragrafusok

Igazán nem lehet állítani, hogy a nyilas parlament Magyarország jogállamiságának emelésén ügyködött volna, de még tagjai között is akadt olyan személy, aki sokallta azt a felhatalmazást, amelyet a nyilas végrehajtó hatalom magának akart volna vindikálni a költségvetés kapcsán. A magyar jogi hagyományokat – köztük a jogegyenlőséget előremozdító dualista jogalkotást – ekkora már cafatokra szaggatták a Horthy-korszak utolsó évei, Szálasi Ferenc rémuralma nemkülönben, mégsem vesztette el minden erejét. Miután a nyilas parlament 1944. decemberi ülésén Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter azt fejtegette, hogy fel kellene menteni a kormányt a költségvetés megszokott, részletes tárgyalása alól, mire Antal István kért szót, aki nem örült a bejelentésnek, de azt elfogadta, hogy külön egyszakaszos indemnitási törvény szabályozza a kormánynak adandó felhatalmazást. Szöllősy Jenő nyilas miniszterelnök-helyettes pedig tudomásul vette a felvetést (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége Sopronban tartott üléseinek jegyzőkönyve, 1944. I. kötet, 1944. december 1. – 1945. március 16., 61–62. oldal). Vagyis még a Magyarország történetének egyik legsötétebb időszakát megjelenítő nyilas parlamentben is pislákolt valami a parlamentarizmusból: az ország kiadásairól, bevételeiről és adóiról csakis a törvényhozás dönthet.

Sok évtized múlva az ötödik Orbán-kormány félretolta a parlamentarizmus lényegét. Simán túllépett több évszázados szokásokon és jogon: előbb a neki engedelmes kormánypárti képviselőkkel szavaztatta meg az úgynevezett háborús veszélyhelyzet kihirdetését lehetővé tévő alaptörvény-módosítást, majd egy decemberi csúnya napon a veszélyhelyzetre hivatkozással a kormány a hatályban lévő költségvetési törvényt is módosította. Pontosabban: a 613/2022. (XII. 29.) korm. rendelet a központi költségvetéstől eltérő rendelkezéseket léptetett életbe. Az Országgyűlés hoppon maradt, a kormány nélküle írta át a hiány- és inflációs célt, valamint a költségvetési fejezeteket is.

• Nem játékból döntött költségvetési és adókérdésekben Magyarországon eddig az Országgyűlés.
• Az ellenzék sem merészkedett a tettek mezejére.
• Meg kell haladni a nyilas törvényhozás szintjét.

A teljes cikket a Magyar Hang január 13-án megjelent, 2023/2. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!