A parlament megsértése = szabadságvesztés

A parlament megsértése = szabadságvesztés

Orbán Viktor kormányfő (b) és Steve Bannon amerikai médiaszemélyiség, politikai stratéga, Donald Trump korábbi elnök tanácsadója megbeszélést folytat a washingtoni magyar nagykövetségen 2024. március 7-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Négy hónapra börtönbe kellett vonulnia Steve Bannonnak, Donald Trump szövetségesének amiatt, mert nem volt hajlandó együttműködni a törvényhozással. Bizony, az Egyesült Államokban a „kongresszus megsértése” (Contempt of Congress) címén pénzbüntetés, valamint egytől tizenkét hónapig tartó szabadságvesztés fenyegeti azt a személyt, aki nem hajlandó tanúvallomást tenni a törvényhozás illetékes bizottsága előtt. De az tanú is büntetésre számíthat, aki ugyan megjelenik a bizottság ülésén, de nem hajlandó válaszokat adni a feltett kérdésekre. Na és milyen büntetésre számíthat az a személy, aki Magyarországon nem hajlandó megjelenni egy parlamenti vizsgálóbizottság ülésén?

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény előírja ugyan az együttműködésre kötelezett személy számára az adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettséget, de ennek megsértése esetére csupán annyi „jogkövetkezményről” rendelkezik, hogy az ülést vezető elnök az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja erről a nyilvánosságot. A Btk.-ban nincs olyan bűntett vagy vétség, amely pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújtaná azt, akinek nincs kedve megjelenni a parlament bizottsága előtt vagy nem óhajt adatot szolgáltatni a parlamentnek. Csak a nemzetbiztonsági bizottsággal való együttműködés megtagadása esetén kell számolnia jogkövetkezménnyel a vétkesnek, ám itt is csupán szabálysértési eljárásról lehet szó, és a törvény külön megjegyzi, hogy helyszíni szabálysértési bírság kiszabásának még tettenérés esetén sincsen helye. Hát, valljuk be, ezek nem olyan falrengető büntetések, amelyek miatt megremeg a lába annak, aki nem kíván együttműködni a magyar parlament illetékes bizottságával.

• Milyen széles jogkörei vannak az amerikai Kongresszusnak?
• Hogy gondoskodtak arról az „alapító atyák”, hogy az amerikai elnök ne tudjon diktátor lenni?
• Miért nem lehet itthon még vizsgálóbizottságot sem felállítani?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a
Magyar Hang hetilap augusztus 22-ig kapható 2024/33. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

A parlament megsértése = szabadságvesztés

A parlament megsértése = szabadságvesztés

Orbán Viktor kormányfő (b) és Steve Bannon amerikai médiaszemélyiség, politikai stratéga, Donald Trump korábbi elnök tanácsadója megbeszélést folytat a washingtoni magyar nagykövetségen 2024. március 7-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Négy hónapra börtönbe kellett vonulnia Steve Bannonnak, Donald Trump szövetségesének amiatt, mert nem volt hajlandó együttműködni a törvényhozással. Bizony, az Egyesült Államokban a „kongresszus megsértése” (Contempt of Congress) címén pénzbüntetés, valamint egytől tizenkét hónapig tartó szabadságvesztés fenyegeti azt a személyt, aki nem hajlandó tanúvallomást tenni a törvényhozás illetékes bizottsága előtt. De az tanú is büntetésre számíthat, aki ugyan megjelenik a bizottság ülésén, de nem hajlandó válaszokat adni a feltett kérdésekre. Na és milyen büntetésre számíthat az a személy, aki Magyarországon nem hajlandó megjelenni egy parlamenti vizsgálóbizottság ülésén?

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény előírja ugyan az együttműködésre kötelezett személy számára az adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettséget, de ennek megsértése esetére csupán annyi „jogkövetkezményről” rendelkezik, hogy az ülést vezető elnök az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja erről a nyilvánosságot. A Btk.-ban nincs olyan bűntett vagy vétség, amely pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújtaná azt, akinek nincs kedve megjelenni a parlament bizottsága előtt vagy nem óhajt adatot szolgáltatni a parlamentnek. Csak a nemzetbiztonsági bizottsággal való együttműködés megtagadása esetén kell számolnia jogkövetkezménnyel a vétkesnek, ám itt is csupán szabálysértési eljárásról lehet szó, és a törvény külön megjegyzi, hogy helyszíni szabálysértési bírság kiszabásának még tettenérés esetén sincsen helye. Hát, valljuk be, ezek nem olyan falrengető büntetések, amelyek miatt megremeg a lába annak, aki nem kíván együttműködni a magyar parlament illetékes bizottságával.

• Milyen széles jogkörei vannak az amerikai Kongresszusnak?
• Hogy gondoskodtak arról az „alapító atyák”, hogy az amerikai elnök ne tudjon diktátor lenni?
• Miért nem lehet itthon még vizsgálóbizottságot sem felállítani?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a
Magyar Hang hetilap augusztus 22-ig kapható 2024/33. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!