Köztársasági elnökünk eddigi „társadalmi személyiségfejlődését” a címbeli fogalmakkal tudom jellemezni. Pártosként érkezett, megalkuvóként hajtotta (hajtja) végre a számára kirótt feladatokat, és utóbb már egészen gyávává is vált. E cikk megírására az a hír késztet, miszerint a 2025. július 1. és december 31. között hozzá beérkező 378 kegyelmi kérvényt mind elutasította, nyilván azon a „békepárti szuverenista” elven, hogy aki nem dolgozik, az nem is hibázhat.
Sulyok Tamást a címbeli tulajdonságai miatt alkalmatlannak és méltatlannak tartom a tisztségre: napról napra gyengíti az elnöki hivatalba vetett közbizalmat, tiszteletet.
Lássuk, mit miért gondolok!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
