A polgárháború útja

A polgárháború útja

Az Alaptörvény asztala (forrás: martfu.hu)

Közjogi harcokban részt venni mi aztán tudunk. Hol a Habsburgok ellen vívtuk – olykor valóban vérre menően (lásd 1848–49- et) –, hol politikai eszközökkel (lásd a dualizmus korszakát). És nem tanulunk elődeink közjogi harcai ból, de nem tanulunk más népek küzdelmeiből sem. De minek is kell tanulnunk a múltból? Elvégre a történelem nálunk arra jó, hogy szépen elfelejtsük azt. Vagy esetleg arra, hogy a mindenkori hatalom kimazsolázza belőle, ami neki hasznot hajt, és a kevésbé járatos tömegek bedőljenek a múltról szóló meséknek.

Ehelyett jöjjön inkább a rideg történelmi tanulság: a magyar nép viszonylagos felemelkedése a közjogi harcokban vívott olyan kompromisszum után történt meg, mint amilyen az 1867-es kiegyezés volt. Szerencsétlenségét pedig az alkotmányjogi-politikai küzdelmek engesztelhetetlen, dühödt volta is okozta. Trianonról kevésbé köztudott, hogy azt megelőzte Magyarországon egy évtizedeken át tartó, a véderőtörvény körüli küzdelemsorozat, amely mindinkább lebénította a parlament normál működését. Összeverekedtek a képviselők, a házelnökre meg pisztollyal lőttek. A magyar politika akkor képtelen volt a saját belső és külpolitikai mozgásterének józan mérlegelésére. A katasztrófa – a világháború elvesztése, forradalmak, Trianon, megcsonkított ország – bekövetkezett.

Sajnos mostanában megint egy újabb nagy baj küszöbére érkeztünk. A Fidesz meg sem próbálta a maga politikai rendszerét, annak alkotmányjogi alapzatát, az alaptörvényt elfogadtatni az ellenzékkel. Velük úgysem lehet megállapodni, így kétharmad birtokában azt csinálunk, amit akarunk! – gondolták a hatalom birtokosai. Így is lett: az alaptörvény mellett számos sarkalatos törvénnyel igyekezték bebetonozni hatalmukat, jó előre megkötve egy majdani, nem fideszes kormány kezét. A kormánytól formailag független intézmények – például Alkotmánybíróság, ügyészség, köztársasági elnökség, versenyhivatal, számvevőszék – a Fidesz államilag meghosszabbított karjai lettek, olykor fellépve az ellenzékkel szemben (lásd a Jobbik ÁSZ általi kőkemény megbüntetését). A Fidesz nem pusztán egy kormánypárt, hanem állampárt is, legalábbis abban az értelemben, hogy számos állami közjogi intézmény is az ő érdekének megfelelően jár el.

Erről is olvashat az elemzésben:
• „Jócskán volna miért reszketni” a feles alkotmányozástól.
• Alkotmányos válság és polgárháború fenyeget
• „A NER ideje alatt felhalmozódott sok indulat, gyűlölet, harag elszabadulhat”.

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 17-én megjelent, 2021/38. számában olvashatja el (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!