
Van egy kicsiny falu a Vértes és a Gerecse hegység határán, amelynek már a története is megérne egy misét, de legalábbis egy cikket. Szárliget korábban egy másik település, Szár része volt a nem éppen politikailag korrekt „Rokkanttelep” néven. (Az 1900-as évek elején a település mai területét felparcellázták, és rokkantnyugdíjasoknak értékesítették kedvezményes feltételekkel.) A falu a XX. században négyszer váltott nevet, mígnem 1984-ben önállósodott, majd tizenöt évvel később megyét is váltott, Fejér megyéből Komárom-Esztergom megyébe kéredzkedett át. Nos, ebben a rövid, de annál kalandosabb történelemmel bíró kicsiny faluban van egy egészen kicsiny suszterműhely, amelyhez hasonló Magyarországon talán ha öt-hat működhet még.
A szárligeti cipészen, Szőke Ferencen kívül idehaza kivétel nélkül idős emberek űzik ezt az szakmát, a hagyományőrző cipészetet. A 43 éves férfi műhelyében százéves kéziszerszámokkal, hagyományos módszerekkel, egy pontosan beazonosíthatatlan korú, de úgy 150-200 éves háromlábú széken üldögélve javítja és készíti a lábbeliket.
- Most vagyunk a 24. órában, hogy még átmenthető-átörökíthető legyen valami ebből a szakmából
- Olyan egyedi cipőt készítsen megbízójának, amely tökéletesen illeszkedik a lábára
- Gyerekcipőket ingyen javít
A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!