Az igazán nagy dolgok, sikeres társadalmak magas fokú együttműködés idején jönnek létre. A neoliberalizmus elburjánzása, majd a giddensi–blairi–schröderi „harmadik út” erőteljesen rontott a nyugati demokráciák helyzetén, mert erősítette az esélyegyenlőtlenségeket, fokozta a bevándorlást, roncsolta a társadalmak belső összetartását, kiélezte a politikai ellentéteket. De az Egyesült Államoknak, az NSZK-nak vagy a skandináv országoknak a második világháború után mégiscsak volt néhány jó évtizede – nekünk, magyaroknak még ez sem adatott meg. A szocializmus négy évtizede zárójelbe tette a nép korábbi traumáit, látszólag magunk mögött hagyva Trianon, a holokauszt következményeit és azt is, hogy a magyar politikai elitek hagyományosan inkább az ellenségeskedésről, nem pedig az együttműködésről híresek. A kifelé mutatott kádári elvtársi egyetértést a rendszerváltozáskor felváltotta a lefojtott indulatok, kibeszéletlen tragédiák zűrzavarosnak ható két évtizede, hogy aztán jöjjön a NER a stabilitás, a rend ígéretével.
Az erősebb jogán Orbánéknak lett volna lehetőségük megszakítani azt az ördögi láncolatot, amelynek következtében az együtt nem működésért súlyos árat kellett fizetnie az országnak. Az ország politikai vezetése eleinte akarta a budapesti világkiállítást, a következő már nem akarta, inkább lemondta. A korábbi vezetők még akarták a budapesti négyes metrót, aztán az első Orbán-kormány leállította a munkálatokat. A Fidesz 2002-es bukása ugyan megteremtette a beruházás újraindulásának politikai feltételeit, de csak jó későn, jó sokára, jó drágán, és cserébe az eredeti tervhez képest jóval rövidebb útvonalon valósult meg a négyes metró – az átadásra 2014-ig (!) kellett várni. A „betartás demokráciája” – ahogyan Stumpf István egyszer találóan megfogalmazta – rendületlenül ment tovább.
A 2010-es rendszerváltás után sem lett jobb a helyzet ezen a téren. A NER vezetői nem együttműködni akartak ellenfeleikkel, hanem kiszorítani őket – a politikai és a gazdasági pozíciókból egyaránt, meghagyva nekik a parlamenti kisebbség hálátlan szerepét. Hatalomtechnikailag a Fidesz ügyesnek bizonyult, egymás után nyerte meg az országgyűlési választásokat, immáron Magyarország leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfője Orbán Viktor. A sorozatos győzelmek igazolni látszottak a kiszorítósdit. Vagy mégsem?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap február 20-ig kapható 2025/7. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
