A szlovénoknak előzniük sem kellett, így léptek el Magyarországtól

A szlovén politika, gazdaságpolitika alapjaiban különbözik a magyartól. A szlovénok történelmileg is igen közel álltak és állnak az osztrákokhoz, a szlovén és osztrák arisztokrácia mindig is jól együttműködött. Ez a viszonylag szoros kapcsolat Jugoszlávia felbomlása, a szocialista kísérlet bukását követően újjáéledt. Ezzel szemben, bár hazánk esetében is voltak ilyen kezdeményezések, ezek korántsem voltak olyan sikeresek, mint Szlovénia esetében, és így a kapcsolatok sem olyan szorosak – elemezte lapunknak a két ország közötti különbséget Róna Péter.

Az Oxfordi Egyetem oktatója felhívta a figyelmet, délnyugati szomszédunk a rendszerváltást követően erre, illetve az Olaszországgal és Svájccal fenntartott szintén közeli viszonyra építve állt neki a piacgazdaság építésének. Kiemelten figyelnek arra, hogy csak a legszükségesebb mértékig engedjék be a külföldi tőkét. A külföldi nagyvállalatok túlzott támogatása sem jellemző, az erőforrásokat inkább a hazai kisvállalkozásoknak juttatták, hogy erősítsék versenyképességüket. Szintén fontos szempont volt, hogy a pénzügyi szektorban ne kerüljön túlsúlyba a külföldi tőke. Alapvető eltérés a magyar úthoz képest, hogy az ipar fejlesztése helyett már a kilencvenes években a szolgáltatások súlyának növelésére helyezték a hangsúlyt. Ennek jelentőségét egyrészt az adja, hogy ez magával hozta a magasabb képzettséget, másrészt hatalmas előnyt jelent, hogy a szolgáltatási szektor sokkal inkább válságálló, mint az ipar.

• Miért alapvetően más a szlovén út, mint a magyar?
• Hogyan ért el gyorsabb növekedést dél-nyugati szomszédunk az elmúlt két évben, mint Magyarország?
• Mi magyarázza, hogy Szlovénia kilépett a közepes fejlettség csapdájából?