A szovjet biológiaifegyver-program felelőséből lett vakcinagyártó

Tavaly októberben már a második orosz koronavírus-oltás felhasználását engedélyezte az orosz állam. Ez az EpiVacCorona, amelyet azóta gyakran „a Szputnyik V ronda kuzinjának” neveznek a (nem orosz) sajtóban. Míg a Szputnyik egész szép nemzetközi karriert kezd befutni, az EpiVacCoronáról szinte semmit sem tudni. Még Oroszországban sem végeztek vele komolyabb teszteket. A kezdeti kísérleti adatokat pedig úgy rejtegetik a kíváncsi szemek elől, mintha takargatnivalójuk lenne.

Nemrégiben beszélgettem egy biológussal, aki csak félig viccesen vélekedett úgy, hogy ő azért bízik az orosz vakcinákban, mert a Szovjetuniónak volt a leggonoszabb tömegpusztító biológiaifegyver-programja a világon. Tömegével fejlesztették ki az újabb és újabb gyilkos vírusokat és baktériumokat, amelyek töredéke is kiirthatta volna az emberiséget. Ráadásul a szovjet biofegyvergyárakban a munkabiztonság nem mindig érte el a nyugati sztenderdeket. Az ott dolgozó munkások mégsem fertőződtek meg a munkába állásuk másnapján, amiben a kutató annak bizonyítékát látja, hogy az oroszok tudnak jó vakcinákat gyártani.

Azt mondják, minden viccnek a fele igaz. Nos, az EpiVacCorona esetében ennek a viccnek elég nagy része közelíti a valóságot, ugyanis tényleg az a kutatóintézet fejlesztette ki, amely korábban (?) a szovjet biológiaifegyver-programért volt felelős. Ez a Vektor, teljes nevén az Állami Virológiai és Biotechnológiai Kutatóközpont.