A Tisza Párt szürke hétköznapjai – 2. rész

A Tisza Párt honlapjára feltöltött beszámoló szerint a második negyedévben 234 millió forint bevételre tettek szert – ez bizony édeskevés a kampányokhoz több tízmilliárd forintot is felhasználó NER-állam megbuktatásához. Sokkal több pénzre van szükség. Ezzel Magyar Péter is tisztában van, ezért már a tavaszi európai parlamenti választási kampány végén megkérte a híveit, hogy fizessenek elő a párt honlapján az úgynevezett rendszerváltó tagságra. Fél év elteltével a célként kitűzött 50 ezres előfizetői számnak még a felét sem sikerült elérni, bár az is igaz, hogy a párt időközben nagyobb irodába költözhetett, immáron vannak fizetett munkatársak is, a nemrég elkezdődött második országjárás során pedig termeket is tudtak bérelni.

Ne zárjuk ki azt sem, hogy egyes vállalkozók nagyobb összegekkel is támogatják a Tisza Pártot – ez viszont a NER számára lenne figyelmeztető jel. Sértett, csalódott üzletemberből, cégvezetőből mostanában nincs hiány. A gazdasági helyzet jelenleg rossz, a beruházások visszafogása, az ipari teljesítmény zuhanása, az uniós pénzek nagy részének elapadása megtette káros hatását abból a szempontból is, hogy az Orbán-rendszer már nem tud akkora hasznot biztosítani a vállalkozói/céges köröknek, mint a szebb években, mondjuk, 2013 és 2019 között. A miniszterelnök vejének, gyermekkori barátjának vagy édesapja cégének gyarapodása ugyan a nehezebb időkben sem állt le, a gazdaság azonban nem csak az ő vállalkozásaikból áll, az az igazság, hogy mások is szívesen gazdagodtak volna.