A tiszabecsi határőr
Kerekhegy kétnyelvű településtáblája (Fotó: Gazda Albert)

Kérdezi, védettségi igazolványom van-e, mondom, természetesen, mutassam-e. Hát hogy a viharba ne, válaszolja tréfásan, azzal a hangsúllyal, ahogy földesúr szól a paraszthoz, a legyen szívest nem tanították meg neki az iskolában, és azt a hangot sem, ahogy emberek szoktak szólni más emberekhez, nem tudja alkalmazni, nem olyan a helyzet, a közeg, a momentum, aki amonnan jön, potenciális alkohol- és cigarettacsempész, akként kezelendő.

A vámos is arra kíváncsi, hogy vodka és cigi mennyi van, semennyi, nem mondom, hogy nem dohányzom, húsz éve leszoktam, jó ideje nem humorizálok – bár meg-megfordul a fejemben, hogy egyszer megjáratok oda-vissza egy karton magyar zárjegyes Marlborót, csak túl sokba kerülne a poén –, sőt nem is hőbörgök, olyankor sem, amikor bőven lenne rá okom. Régebben megesett, hogy kihívattam a parancsnokot is, ha felkaptam a vizet, ez a múlté, undorodom a konfliktusoktól, különben sem változik éntőlem semmi.

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!