A történelem és a közös érdekek is összekötik a V4-eket

A történelem és a közös érdekek is összekötik a V4-eket

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Igor Matovic szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b-j) sajtótájékoztatót tart a visegrádi országok (V4) kormányfői csúcstalálkozóján a csehországi Lednicében 2020. június 11-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Harmincéves a visegrádi együttműködés. A közös érdekek védelmének és a közép-európai identitás erősítésének jegyében született összefogás e hosszú és göröngyös, három évtizedes út után megmutatta létjogosultságát. Mint ahogy azt is, hogy a pragmatikus megközelítés növelheti a regionális együttműködés hatékonyságát.

A nagyhatalmak között őrlődő közép-európai térség összefogása, a belső ellentétek elsimítása kezdettől logikus kihívásként jelent meg ezen országok vezetői előtt. Ennek jegyében találkozott 1335 végén Károly Róbert magyar király kezdeményezésére a visegrádi palotában III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király. A találkozó eredménye, hogy a nézeteltérések tisztázása után sikerült közösen fellépniük Bécs árumegállító joga ellenében. Harminc évvel ezelőtt pedig e középkori megállapodás apropóján invitálta szintén Visegrádra Antall József magyar kormányfő Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnököt. Az 1991. február 15-én aláírt Visegrádi Nyilatkozat az akkor frissen függetlenné vált és a demokratikus útra lépett közép-európai államok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviseletét, lépéseinek összehangolását tűzte ki célul.

A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!